|
|
|
|
|
|
|
| |
   
 

    
|
A vállalatok nagyobbik fele költ a társadalmi felelősségvállalásra
Minél több alkalmazottal rendelkezik egy vállalat, általában annál nagyobb a vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR) ismertsége, derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. (www.gki.hu) 2008. végi felméréséből. Ezt a célt a nagyvállalatok 85%-a tekinti fontosnak, de a kisebb méretű vállalkozások vezetői is közel 50%-os arányban. Ágazati szempontból a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, valamint a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatás emelhető ki, mint ahol az átlagnál jobban ismerik a CSR fogalmát.
A CSR ismertsége a létszám függvényében

Forrás: GKI
|
A CSR ismertsége ágazati bontásban (N=1523)
V = Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, K = Kereskedelem, járműjavítás, Sz = Szállítás, raktározás, posta, távközlés, P = Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, M = Mezőgazdaság és halászat, B = Bányászat, ipar, O = Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások, É = Építőipar
Forrás: GKI
|
A hazai vállalatok elsősorban a belső CSR célokat preferálják, mivel ezek közvetlen és nagyobb hatással vannak a cég teljesítményére, hosszabb távú eredményességére, mint a vállalaton kívülre irányuló kezdeményezések. Az első három legfontosabb CSR cél a vállalat imázsának javítása, az alkalmazottak egészségmegőrzése és javítása, valamint a környezetbarát megoldások alkalmazása (ez utóbbi az esetek többségében egyben előírás, vagy költségmegtakarítással járó hatékonyságjavítás is). A külső (társadalmi) célok közül a környezetvédelem és az oktatás támogatása áll az első helyen. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez mennyiben csak morális elkötelezettség (tényleges cselekvés nélkül), illetve mennyiben a társadalmi elvárásoknak való megfelelési kényszer a vezetők részéről. Egy -100; +100 intervallumú skálán mérve a fontossági sorrend (a belső célokat vastagon kiemeltük) a következő:
| A legfontosabb hazai CSR célok |
Forrás: GKI
|
1 | vállalatról alkotott kép pozitív befolyásolása |
| 2 | alkalmazottak egészségi állapotának jav./megőrzése |
| 3 | környezetbarát megoldások alkalmazása |
| 4 | vállalaton belüli esélyegyenlőség megteremtése |
| 5 | alkalmazottak számára jóléti juttatások biztosítása |
| 6 | vállalati átláthatóság biztosítása |
| 7 | alkalmazottak képzése |
| 8 | környezetvédelem aktív támogatása |
| 9 | oktatási intézmények támogatása |
| 10 | tehetséggondozás (pl. gyakornoki programok) |
| 11 | az esélyegyenlőség megteremtéséhez való hozzájárulás |
| 12 | a magyar egészségügyi helyzet javítása |
| 13 | adakozás a rászorulóknak/hátrányos helyzetűeknek |
| 14 | tehetséggondozás (pl. ösztöndíjak, alapítványok tám.) |
| 15 | kultúra támogatása |
| 16 | kormányzati kapcsolatok javítása |
| 17 | magyar tömegsport támogatása |
Ezek a célok a társadalmi felelősségvállalás kapcsán csak akkor válhatnak vállalati és szűkebb/tágabb társadalmi értékké, amennyiben azok eléréséhez feladatokat rendelnek és azokat végre is hajtják. A vállalkozások 8%-a, kb. minden 12. vállalkozás számára a CSR nem tartozik a cég által vállalt elvek, képviselt célok közé, vagyis ha a vállalati stratégiában meg is jelenik néhány (pl. a vállalatról alkotott kép pozitív befolyásolása, környezetbarát megoldások alkalmazása) a CSR fogalmi körébe rendelhető célok közül, ez nem szándékolt, inkább a CSR tág értelmezéséből adódik.
A vállalkozások több mint harmada érdeklődik a CSR iránt, valamilyen szinten figyelembe is veszi a vállalkozás üzletmenetének alakításában, a stratégia alkotása során, de pénzösszeget nem rendel hozzá. Valójában ezen cégek inkább az első kategóriában lévő vállalkozásokhoz állnak közelebb, amit az is megerősít, hogy a legelsőként feltett „Hallott-e már Ön a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról (CSR)?” kérdésre mindössze 43%-uk válaszolt igennel. A megkérdezett vállalatok nagyobbik fele 54%-a ugyanakkor kiadást is rendel az előzőekben részletezett CSR célok eléréséhez.
A kutatás megrendelhető. Információért, kérjük keresse Biró Péter kutatásvezetőt (birop@gki.hu).
Módszertani megjegyzések:
A kutatás részeként 1500, a magyar vállalati szektort méret és ágazat szerint reprezentáló, legalább 20 főt foglalkoztató vállalat körében készítettünk kérdőíves felmérést, mely az alábbi kérdésekkel foglalkozott:
- ismerik, illetve elismerik-e Magyarországon a CSR-t?
- az egyes vállalatok mit tekintenek társadalmi felelősségvállalásnak?
- mi motiválja a hazai vállalatokat, hogy társadalmi felelősséget vállaljanak?
- mennyire épül be a gyakorlati működésbe a felelős vállalati magatartás?
- milyen módon befolyásolja a kiadásokat a CSR?
- szükséges-e a társadalmi felelősségvállalás kommunikációja?
45 nagyvállalat esetében mélyinterjúkat végeztünk, amelyben érdeklődtünk saját CSR értelmezésükről, gyakorlatukról és terveikről. A beszélgetések összefoglaló bemutatásának, illetve a tapasztalatokat összegző „Hazai vállalati felelősségvállalási modell”-nek külön fejezetet szenteltünk. A tanulmányt kiegészíti továbbá az eddig készült, nemzetközi és hazai vállalati felelősségvállalási felmérésekről készített összefoglaló, amely kiemeli a legfontosabb tapasztalatokat, és bemutatja a területen lezajlott szemléletbeli változásokat.
|
|
|