|
|
|
|
|
|
|
| |
  
|
Visszafogottnak tartják CSR-kommunikációjukat a vállalatok
A társadalmi felelősségvállalás (CSR) esetében különösen fontos a kommunikáció, mely a cég szándékától függően egyszerre lehet a vállalat eszköze, illetve célja. A közhiedelem szerint a legtöbb hazai vállalat marketingeszközként tekint a CSR-ra, aminek bizonyítéka lehet a - sokszor a CSR-tevékenységek megvalósítására fordított erőforrás-befektetést meghaladó mértékű - kommunikációs és reklámkampány. A GKI Gazdaságkutató Zrt. ezért kiemelten vizsgálta, hogy a különféle vállalkozások mennyire veszik igénybe a külső és belső kommunikációs csatornákat a társadalmi felelősség jegyében végzett tevékenység propagálására. A vállalatokat arra kértük, hogy értékeljék egy 1-től 5-ig terjedő skálán a CSR-tevékenységek kommunikációs csatornákon keresztüli hirdetésének erősségét/gyakoriságát (ahol 1=nem hirdetjük, 2= alig hirdetjük; 3=a nagyobb eseményeket/adományokat hirdetjük; 4=gyakran hirdetjük; 5=minden egyes CSR-tevékenységünket hirdetjük).
A válaszok azt mutatják, hogy a vállalkozások meglehetősen visszafogottak a CSR-tevékenységük kommunikációját illetően. Ugyan a legtöbben és a legnagyobb arányban a belső CSR célokra költenek, a belső kommunikációs "aktivitás" sem sokkal nagyobb a vállalatok körében. A külső kommunikációs csatornák "használatával" kapcsolatos válaszok megoszlása a következő: nem hirdetjük 77,5%, alig hirdetjük 9,4%; a nagyobb eseményeket / adományokat hirdetjük 8,1%; gyakran hirdetjük 3,9%; minden egyes CSR-tevékenységünket hirdetjük 1,1%.
1. ábra: A külső kommunikációs csatornák igénybevétele a társadalmi felelősség jegyében végzett tevékenység hírdetésére (N=826)
|
2. ábra: A belső kommunikációs csatornák igénybevétele a társadalmi felelősség jegyében végzett tevékenység hírdetésére (N=826)
|
Forrás: GKI
A belső kommunikációs csatornák "használatával" kapcsolatos válaszok megoszlása a következő: nem hirdetjük 67, 3%, alig hirdetjük 13%, a nagyobb eseményeket, illetve adományokat hirdetjük 9,7%, gyakran hirdetjük 5,1%, minden egyes CSR-tevékenységünket hirdetjük 4,9%.
Az átlagos CSR költésekkel összevetve a kommunikációs aktivitást az látható, hogy leginkább nem azok a vállalkozások hirdetik jobban, kommunikálják erősebben, szélesebb körben magukat, amelyek fajlagosan a legtöbbet fordítanak CSR célokra, hanem inkább a nagy, 250-999 fős vállalkozások, valamint három kiemelt ágazat (a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, a szállítás és távközlés, valamint a pénzügyi tevezés. Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás) cégei.
A belső kommunikáció fontossága a CSR területén kissé meghaladja a külsőét, s itt a legnagyobb cégek (1000 fő felett, illetve a 250-999 fő között) többé-kevésbé fontosnak is tartják. Itt is a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás valamint a szállítás, távközlés cégei viszonyulnak pozitívabban a CSR belső kommunikációjához, a többiek inkább "szemérmesen" hallgatnak róla. Mindez arra utal, hogy a belső CSR tevékenységeket a vállalkozások vezetői a szokásos vállalati üzletmenet részeként tekintik (dolgozói képzés, javadalmazás stb.), s nem vélik úgy, hogy ez a vállalati belső imázs javításának egyik eszköze is lehetne. Jól látható, hogy azoknál a cégeknél, ahol a belső kommunikációnak intézményes formái alakultak ki (elsősorban a nagyméretű cégeknél), ott hangsúlyt fektetnek a CSR belső kommunikációjára is.
Módszertani megjegyzések:
A kutatás részeként 1500, a magyar vállalati szektort méret és ágazat szerint reprezentáló, legalább 20 főt foglalkoztató vállalat körében készítettünk kérdőíves felmérést, mely az alábbi kérdésekkel foglalkozott:
ismerik, illetve elismerik-e Magyarországon a CSR-t?
az egyes vállalatok mit tekintenek társadalmi felelősségvállalásnak?
mi motiválja a hazai vállalatokat, hogy társadalmi felelősséget vállaljanak?
mennyire épül be a gyakorlati működésbe a felelős vállalati magatartás?
milyen módon befolyásolja a kiadásokat a CSR?
szükséges-e a társadalmi felelősségvállalás kommunikációja?
45 nagyvállalat esetében mélyinterjúkat végeztünk, amelyben érdeklődtünk saját CSR értelmezésükről, gyakorlatukról és terveikről. A beszélgetések összefoglaló bemutatásának, illetve a tapasztalatokat összegző "Hazai vállalati felelősségvállalási modell"-nek külön fejezetet szenteltünk. A tanulmányt kiegészíti továbbá az eddig készült, nemzetközi és hazai vállalati felelősségvállalási felmérésekről készített összefoglaló, amely kiemeli a legfontosabb tapasztalatokat, és bemutatja a területen lezajlott szemléletbeli változásokat.
|
|
|
>