A GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisa 2004-re

A magyar gazdaságban 2004 első harmadában folytatódtak a 2003 őszétől tapasztalható, a korábbinál több ponton kedvezőbb tendenciák. A gazdasági növekedés kissé gyorsult, motorjává a még mindig élénk fogyasztás mellett mindinkább az export és az üzleti beruházás vált. Az előző években a teljesítményektől elszakadt reálkereset-növekedés az idén a minimálisra lassult. A külső és belső egyensúly egyes elemei romlottak, de itt látszanak a későbbi javulás tényezői. A gazdaságpolitika számos, hitelességét javító lépést tett. Mindez tükröződött a forint erősödésében, a BUX látványos emelkedésében, a külföldi befektetések növekedésében. A kamatok ugyan mérséklődtek, de még rendkívül magasak, miközben a lakosság nettó megtakarítása alig nő. Hiányoznak a megalapozott reformprogramok, az ezekhez szükséges szakmai vitákat pedig rendkívül megnehezíti, hogy a továbbra is kiélezett belpolitikai környezetben minden gazdasági kérdés túlpolitizálódik.

A világgazdasági körülmények három év után összességében javulóak, de vannak nem várt romló tendenciák és fontos kockázati tényezők is. Ez utóbbiak részben politikaiak. Az iraki és általában a közel-keleti helyzet, a terrorizmus elleni harc, sőt a közelgő amerikai választások növelik a bizonytalanságot, ami negatívan hat a gazdasági folyamatokra, mindenekelőtt és közvetlenül az olaj világpiaci árára. A gazdasági növekedés üteme idén az eurózónában 1,5-2%-ra, de Németországban csak alig 1% fölé gyorsul. A kőolaj ára nagyon magas. A GKI Rt. arra számít, hogy a II. félévben árcsökkenés lesz, de éves átlagban így is a tavalyinál - és a korábbi prognózisoknál - jóval magasabb, 31 dollár/hordó olajár várható. Emelkednek a nyersanyagárak is. Éves átlagban a dollár gyengébb lesz a tavalyinál (1,13 után 1,2), ez azonban az év eleji helyzethez képest erősödést jelent. Mindez a forintban mért világpiaci (és ezzel magyar) energiaárak korábban gondoltnál magasabb szintjét vetíti előre, ami rontja a cserearányokat.

Magyarország EU-tagsága fokozza a bizalmat és az érdeklődést a magyar gazdaság iránt. A hazai üzleti szféra konjunkturális várakozásai 2003 közepe óta - a szokásosnál erősebb hullámzással - trendjében javulóak. A lakosság fogyasztói várakozásai 2003 augusztusa óta lényegében stagnálnak.

A magyar gazdaság növekedése - az európai trendnek megfelelően - 2003 közepe óta élénkül. A tények azt mutatják, hogy a magyar gazdaság képes kihasználni az európai konjunktúra mégoly szerény élénkülését is, amiben lényeges szerepet játszik a multinacionális cégek termelésének fokozódó áttelepítése. Bár az elmúlt években jövedeleminjekcióval felpumpált lakossági fogyasztás- és beruházás-növekedés idén számottevően lelassul, a kereslet szempontjából ennek helyébe tud lépni az export és az üzleti, illetve infrastrukturális állami beruházás. A GKI Rt. 2004. évi 3,7%-os növekedési előrejelzése mindössze 0,1 százalékponttal múlja felül a 2004 IV. negyedévit.

Az ipari termelés a tavalyi 6,4%-kal szemben idén kb. 10%-kal nő, ezen belül a kivitel dinamikája legalább 15%-os lesz. Ezt néhány multinacionális cég magyarországi termelésének látványos emelése alapozza meg. Terjedőben van a közép-kelet-európai országok közötti kölcsönös beszállítás is. Az év során a hazai beszállítások némi erősödésére számítunk, azonban a belföldi értékesítés így is csak 2% körül fog bővülni. Az építőipar teljesítménye élénkül. Az üzleti szolgáltatások jelentősen bővülnek, különösen a távközlés, az ingatlanszektor, a kereskedelem, és a gazdasági szolgáltatás, tanácsadás.

A mezőgazdaságban két év összesen 10%-ot meghaladó visszaesése után az eddig rendkívül kedvező időjárás hatására idén legalább 6-7%-os termelésnövekedés várható. A növénytermesztés számottevően emelkedik, az állattenyésztés jelentősen tovább csökken. A hosszabb távon kedvező irányú átalakulásnak sok nem hatékony, főleg a mezőgazdasággal mellék-tevékenységként foglalkozó, piacra termelő ellehetetlenülése lesz az ára.

A foglalkoztatottak száma 2004-ben kb. 0,5%-kal tovább nő (tavaly 1%-kal emelkedett), főleg a tág értelemben vett üzleti szolgáltatások területén. A költségvetési szektorban és a mezőgazdaságban a létszám kissé mérséklődik, az iparban stagnál. A munkanélküliségi ráta stagnál. A termelékenység emelkedése újra gyorsul.

Az üzleti és az állami beruházások gyorsulnak. Különösen a feldolgozóipari gépberuházások, az autópálya-építés és az önkormányzati döntésű, EU-forrásokkal támogatott infrastrukturális fejlesztések bővülnek dinamikusan. Más állami fejlesztésekre viszont a korábbinál kevesebb pénz jut. Az új lakások száma a tavalyi 35,5 ezernél valamivel kisebb, 34 ezer körüli lesz. A GKI Rt. 2004-re a beruházások kb. 7%-os emelkedését várja.

Az államháztartásban a januárban meghirdetett új cél a tavalyi, a GDP 5,9%-át kitevő hiány leszorítása 4,6%-ra. A GKI Rt. szerint ez elérhető. Ha az évközi adatok esetleg ennél nagyobb hiány kialakulására utalnak, feltételezésünk szerint további bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő lépésekre kerül sor. Az elsődleges egyenleg GDP-hez viszonyított deficitje 2003-hoz képest több mint 1 százalékponttal csökken, 0,6% körüli lesz. Így az államháztartás ESA-95 szerinti adósságállománya 2004 végén a GDP 59%-a körül alakul, vagyis lényegében nem emelkedik.

A háztartások jövedelmének alakulásában fordulat történt: 2004-ben a bruttó béremelkedés csak 9% körüli lesz. A költségvetési szférában még a létszám csökkentése esetén sem lesz 6-6,5%-nál nagyobb bruttó béremelkedés. Az üzleti szférában 10% körüli kereset-növekedést feltételezünk. A nettó keresetek dinamikája 7-8% között lesz. Így idén a reálbérek csak 1%-kal nőnek. A nyugdíjak, a gyerektámogatások és más szociális jövedelmek reálértéke 1-3% közötti mértékben nő. A fogyasztási szándékok azonban nehezen alkalmazkodnak a lassuló jövedelemnövekedéshez, ezért az áruvásárlás - és ennek érdekében a fogyasztási célú hitelállomány bővülése - dinamikus marad. A fogyasztás legalább 2%-kal fog emelkedni. A lakáshitel-állomány emelkedése lassul, így a háztartások nettó pénzügyi megtakarítási rátája a GDP közel 1,5%-ára emelkedhet.

A kivitel és a behozatal egyaránt dinamikusan, kb. 13-13%-kal emelkedik. A fogyasztásnövekedés alig igényel többletimportot; a gépberuházások és az export bővülése, továbbá az importverseny erősödése jár majd gyorsan emelkedő behozatallal. A reálértékben érezhetően erősödő forint is bővítheti az importkeresletet. Az élénkülő európai konjunktúra nyomán viszont az export növekedése gyorsul. A külkereskedelmi hiány a tavalyinál kissé nagyobb (4,6 milliárd euró) lesz. A jobb konjunktúrában az idegenforgalmi aktívum - amely az első, a forgalom szempontjából nem meghatározó hónapokban romlott - az év egészében némileg emelkedhet. A profitkiáramlás is meghaladhatja a tavalyit. A folyó fizetési mérleg hiánya euróban nagyjából stagnál, 6,5 milliárd lesz, de a GDP-hez képest már csökken, a 2003. évi 9%-ról 8%-ra.

Lényegesen javul a hiány finanszírozásának szerkezete. Miközben a külföldi cégek által Magyarországon újrabefektetett profit nagysága valószínűleg nem sokkal nő a tavalyi szint fölé (2,1 milliárd euró körül lehet), a tőkeexport valószínűleg csökken (a tavalyi 1,3 milliárd euróról 0,8 milliárd euró körülire); jelentősen, 1,5 milliárd euróról mintegy 2-2,5 milliárd euróra emelkedhet a beáramló új külföldi működőtőke. Bővülhet a tőzsdére áramló portfolió-befektetés is a tavalyi 0,2 milliárdról 0,8 milliárd euróra. Mindez 4-4,5 milliárd euró nettó nem adósságjellegű tőkebeáramlást jelent, ami a tavalyi egyharmad után idén a folyó fizetési mérleg hiányának legalább 60%-ára nyújt fedezetet.

Az inflációt meghatározó fő folyamatokban 2003 közepétől kedvezőtlen, de elkerülhetetlen és viszonylag rövid időre szóló fordulat kezdődött: a 2003. májusi 3,6%-os minimum óta lényegében folyamatos az emelkedés, idén februárban a havi index kissé 7% fölé került. Májusban ismét 7% fölé megy az infláció, de az év közepétől már kifejezett lassulásra számítunk. Ezt indokolja, hogy az év eleji központi ár- és adóemelések hatása egyszeri, ugyanakkor a bázis egyre magasabb. Az első négy hónapban az infláció valamivel kisebb volt a GKI Rt. által korábban vártnál, a II. félévben azonban - a magas olajár és esetleg erősödő dollár, valamint a gyógyszerárak emelkedése hatására - a korábban feltételezettnél lassabban csökken az áremelkedés üteme. Mindezek alapján a GKI Rt. 2004 átlagában továbbra is 6,7%-os, az év végére pedig 6-6,5% közötti inflációt valószínűsít.

A pénzpiacon az év elejétől fokozatosan erősödik a befektetők bizalma. A GKI Rt. már márciusi prognózisában úgy vélte, hogy viszonylag gyorsan mód lenne a kamatok tavaly novemberi szintre, 10% alá mérséklésére, méghozzá szélsőséges árfolyammozgások vagy inflációs veszély nélkül (bár ennek bekövetkeztét nem valószínűsítette). A jegybank a piac számára meglepően korán szánta el magát az alapkamat óvatos csökkentésére. A piac további, kis lépésekben történő kamatcsökkentésre számít, az év végére 9,5%-os jegybanki alapkamat valószínű. A GKI Rt. előrejelzése szerint az árfolyamszintet rövidtávon a piaci vélekedés, a bizalom erősödése vagy annak hiánya fogja alakítani. Éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 253 forintos euró-árfolyamra számítunk (további ingadozás mellett). A legvalószínűbb széles sáv, amelyben az árfolyam ingadozni fog, 247-260 forint/euró.

A GKI Rt. előrejelzése szerint a magyar gazdaságban összességében folytatódnak, fokozatosan szétterülnek a 2003 őszétől tapasztalható kedvező tendenciák. A növekedés ugyan csak szerényen gyorsul, de szerkezete sokkal egészségesebb, az üzleti szféra optimizmusa és beruházási szándéka erősödik. A külső egyensúly kedvezőbb lesz a tavalyinál. A II. félévben az inflációs és államháztartási folyamatokban is javulás várható. Ez az erősödő külföldi befektetői bizalommal együtt - még nagyon óvatos monetáris politika esetén is - megteremti a folyamatos kamatcsökkentés feltételeit.

A GKI Rt. prognózisa 2004-re

	2002.	2003.	2004. prognózis
	tény	tény	október	december	január	március	május
GDP termelés	103,5	102,9	103,5	103,5	103,5	103,7	103,7
Ebből:
Ipar	101,3	103,2	104,5	104,5	104,5	105,5	105,5
Építőipar	112,9	99,8	106	106	106	104	104
Mezőgazdaság	87,9	93,6	103	103	103	105	105
Szállítás és távközlés	101,6	101,4	103	103	103	102	102
Egyéb szolgáltatás	104,5	103,9	104	104	104	103,5	103,5
GDP belföldi felhasználás	105,4	105	104	104	104	103,7	103,7
Ebből:
Egyéni fogyasztás	109,3	106,5	102	102	102	102	102
Állóeszköz-felhalmozás (beruházás)	108	103	108	108	108	107	107
Külkereskedelmi áruforgalom
Export	105,9	108,8	108	108	110	111	113
Import	105,1	110,1	109	109	111	111	113
Fogyasztói árindex (előző év = 100)	105,3	104,7	106,2	106,2	106,2	106,7	106,7
Külkereskedelmi mérleg egyenlege (milliárd euró)	-3,4	-4,3	-5,4	-5,4	-5	-4,6	-4,6
Külkereskedelmi mérleg egyenlege a GDP százalékában	-4,9	-6	-6,5	-6,5	-6,2	-5,9	-5,9
Folyó fizetési mérleg egyenlege	-4,9	-6,5					-6,5
(milliárd euró)*	(-2,8)	(-4,2)	(-4,6)	(-5,0)	(-4,6)	(-4,2)
Folyó fizetési mérleg egyenlege	-7,1	-9					-8,1
a GDP százalékában*	(-4,0)	(-5,8)	(-5,7)	(-6,0)	(-5,4)	(-5,4)
Munkanélküliségi ráta (az időszak végén, a gazdaságilag aktívak százalékában)	5,9	5,5	5,8	5,8	5,6	5,9	5,9
Államháztartás konszolidált deficitje a GDP százalékában (az EU módszertana szerint)	9,3	5,9	4,3	4,3	4,6	4,6	4,6

* Új módszertan szerint, zárójelben a korábbi módszertan szerinti egyenleg

Archívum

Kapcsolat | Impresszum | Honlap-térkép