|
|
|
|
|
|
|
| |
  
|
2007. szeptember 11. VEX és ÜX
A GKI ? Microsoft versenyképességi és üzleti környezeti indexei - 2007. szeptember
A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Microsoft Magyarország Kft. támogatásával negyedévente publikál olyan indexet, amely egyrészt hazánk versenyképességét a régió országaihoz hasonlítja, másrészt a hazai - tágan értelmezett - üzleti környezetet jellemzi. A versenyképességi index (VEX) 2007 els? negyedévében Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában számottev?en, Csehországban, Magyarországon és Ausztriában szerényebben javult. Eközben ugyanez a mutató Romániában romlott. Az üzleti környezetet jellemz? index (ÜX) értéke Magyarországon a 2006. els? félévi zuhanás, majd a második félévi kisebb ingadozás után 2007. elején jelent?sen javult, majd a második negyedévben csaknem visszaesett a 2006. negyedik negyedévi szintre.
1. Versenyképességi index (VEX)
A GKI által negyedévente publikált VEX (versenyképességi index) olyan összetett mutató, amely a vizsgált országok nemzetközi versenyképességét alakító 3 f? tényez?t tartalmazza. A GKI Zrt. a 2006. novemberi els? publikáció óta az adatokat frissítette, aktualizálta, s az indexek számításában az egyes tényez?ket súlyozottan veszi figyelembe. A három részindex közül az els? a makrogazdasági teljesítmény, a második a munkatermelékenység, a harmadik pedig a relatív költség-versenyképesség alakulását írja le (az els? kett? súlya külön-külön nagyobb a harmadiknál). Az egyes indexek maguk is összetett mutatók, azaz számos gazdasági adat átlagaként állnak el?. A makrogazdasági teljesítményt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság növekedési üteme adja. A munkatermelékenység változásában az egy foglalkoztatottra jutó GDP dinamikája tükröz?dik. A költség-versenyképesség alakulását a termel?i árindex és az egységnyi munkaer?költség alapú reálárfolyam-index változása érzékelteti. A GKI a VEX-et Magyarország mellett Csehországra, Lengyelországra, Szlovákiára, Szlovéniára, Ausztriára és Romániára is kiszámolja. Magyarország nemzetközi versenyképességének alakulása ezen országokkal - azaz térségi versenytársaival - összehasonlítva értelmezhet?.
2007 els? negyedévér?l vegyes kép látszik: az elemzett hét ország közül háromnak, Lengyelországnak, Szlovéniának és Szlovákiának jelent?sen javult a versenyképességi indexe. Ausztria, Csehország és Magyarország relatív pozíciója is kedvez?bbé vált, de a fenti háromnál kisebb mértékben. Az index romló versenyképességet jelez Romániában.
A VEX tényez?i közül a makrogazdasági teljesítmény Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában dinamikusan, Csehországban és Magyarországon közepesen, míg Ausztriában szerényen javult. Egyedül Romániában csökkent a megfelel? részindex értéke, vélhet?en csak átmenetileg, hiszen a román gazdaság az EU-csatlakozás és az európai konjunktúra pozitív hatásainak haszonélvez?je. A munkatermelékenység 2007 els? negyedévében Szlovéniában - az el?z? negyedévi visszaesés után - jelent?sen javult. Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában kismérték? pozitív elmozdulás volt megfigyelhet?. Romániában viszont visszaesés volt ezen a téren, a foglalkoztatott létszám gyors növekedése miatt.
A helyi valuta - Ausztria kivételével - minden országban reálfelértékel?dött. A költség-versenyképesség Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon kissé romlott, Ausztriában és Szlovéniában lényegében nem változott, míg Romániában és Szlovákiában javult.
Versenyképességi Index (VEX)
(szezonálisan kiigazítva, 2000 átlagos negyedév=100)
Forrás: Eurostat, IMF és KSH adatok alapján saját számítások
A magyar VEX azért javult, mert a dinamikus exportnövekedés nyomán a makrogazdasági teljesítmény és a termelékenység nagyobb mértékben javult, mint amennyivel romlott a költség-versenyképesség
2. Üzleti környezeti index (ÜX)
A gazdaság szerepl?inek - a siker érdekében - érzékenyeknek kell lenniük a környezetükb?l érkez? jelzésekre. A rugalmas és minél gyorsabb alkalmazkodás követelménye miatt a környezeti hatások alapvet?en meghatározzák a vállalkozások döntéseit. Éppen ezért különösen érdekes, hogy érzik magukat a vállalkozások, milyennek tartják az ?ket körülvev? gazdasági-társadalmi környezetet. A GKI üzleti környezeti indexe (ÜX) a magyarországi gazdasági tér min?ségét, a versenyképesség alakításában betöltött pozitív, vagy negatív szerepét hivatott - egyetlen számba s?rítve - értékelni.
A környezet hatásának négy legfontosabb elemét igyekszünk megragadni: a gazdálkodási környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a gazdálkodásba bevonható t?ke árát (azaz az elvárt hozamot), az üzleti infrastruktúra fejlettségét. Az els? és második információ a GKI rendszeres vállalati felméréseib?l adódik. A gazdálkodásba bevont t?ke költségét az 1 éves lejáratú állampapírok referencia hozamával reprezentáljuk. Az üzleti infrastruktúra fejlettségét kifejez? index maga is összetett mutató, két összetev?je: az új gépkocsi eladások száma, illetve a GKI-T Mobile-Sun e-gazdasági index. Mindezekb?l következ?en az ÜX egyaránt magában foglal szubjektív (vállalatvezet?i helyzetértékelések) és objektív statisztikai elemeket is. Ezáltal a kemény tényeken túl az üzleti élet szerepl?inek vélekedéseit, kilátásait is kifejezi, a gazdasági mellett ezáltal pszichológiai mozzanatokat is hordoz.
A fenti négy tényez? negyedéves id?sorait saját hosszabb távú (2001-2006-os) átlagukhoz viszonyítottuk, így tettük közvetlenül összevethet?vé ?ket. Az ÜX e négy tényez? súlyozatlan átlagát jelenti. Az ÜX egy 0 és 100 között elhelyezked? mutató. A 2001-2006 közötti id?szakban mért átlagát az 50 pont reprezentálja.
2007 második negyedévében az ÜX er?teljesen csökkent, értéke majdnem visszaesett a tavalyi negyedik negyedéves szintre. Az els? negyedévi javulást tehát közel ugyanolyan mérték? romlás követte. Így e mutató ismét a hosszú távú átlag alá került. Különösen kedvez?tlen, hogy az indexet alkotó négy részindex közül három romlást jelez.
Az üzleti környezet bizonytalan voltát az egy negyedévvel korábbi felmérésnél valamivel magasabb arányban említették a cégvezet?k - de az említési gyakoriság még szignifikánsan elmarad az egy évvel ezel?tti "csúcstól". Az állami magatartás kiszámíthatatlanságának megítélése is valamelyest romlott a három hónappal ezel?ttihez képest. Mindkét tényez? említési gyakorisága továbbra is meghaladja a 2001-2006 közötti id?szakot jellemz? átlagot. Mindkét tényez? említési gyakorisága kizárólag a kis- és középvállalatok körében növekedett, a nagyvállalatok körében éppen fordítva, csökkent. A megszorító intézkedések els?sorban az el?bbi kör terheit növelték, s az eredmények alapján ezek körében az alkalmazkodási folyamat még korántsem zárult le.
A magyar referencia hozam (azaz a 1 éves lejáratú magyar állampapír hozama) 2006 negyedik negyedévéig n?tt, de az idei els? negyedévben enyhébben, a második negyedévben határozottabban csökkent.
Az üzleti infrastruktúra alakulását jelz? mutató - az els? negyedévi javulás után - a másodikban jelent?sen romlott, ennek els?dleges oka a gépkocsi-eladások határozott csökkenése.
A gépkocsik eladása 2005 közepe óta csökken? tendenciát mutat. 2007 els? negyedévében is ez volt a helyzet, de akkor a szezonális kiigazítás kismérték? növekedést jelzett. Nem így a második negyedévben, amikor ismét érvényesült a negatív tendencia.
Az e-gazdasággal kapcsolatos index lényegében nem változott: ugyan a pénzügyi és a kereskedelmi szektorból továbbra is kedvez? jelzések érkeztek, de az idegenforgalmi és az egyéb cégek véleménye kisebb visszaesést mutat.
Üzleti Környezeti Index (ÜX)
Forrás: KSH adatok és GKI Zrt. felmérések alapján saját számítások
Archívum |
|
|
>