Skip to main content

A GKI immár második alkalommal publikál évkönyv formában aktuális felmérési és elemzési eredményeket. A Tiszai Vegyi Kombinát támogatásával készült, „Fenntartható Fejlődés Évkönyv, 2011” c. kiadványt elektronikusan és ingyenesen tesszük mindenki által hozzáférhetővé.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. számos környezetgazdasági, környezetvédelmi és energetikai kutatási projektje után ebben a témában immár második alkalommal publikál évkönyv formában aktuális felmérési és elemzési eredményeket. A Tiszai Vegyi Kombinát támogatásával készült, „Fenntartható Fejlődés Évkönyv, 2011” c. kiadványt elektronikusan és ingyenesen tesszük mindenki által hozzáférhetővé.

A „Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért” alcímmel ellátott évkönyv a hazai vállalkozásokra, azok fenntartható fejlődés terén elért teljesítményére fókuszál. Az évkönyv (6 témakörben, nemzetközi összehasonlításban) 25 naturális mutatót, valamint 3 ún. kompozit indikátort mutat be, amely utóbbiakat a környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziók integrálásának céljával hoztak létre. Az évkönyv újdonságértékét a kiadvány második része tartalmazza. Ez 26 ábrát tartalmaz és a magyarországi 20 fő feletti vállalkozások – elsősorban a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos – tudatosságát, jövőbeli terveit, preferenciáit, várható ráfordításait mutatja be. Ezeket az információkat 2011. IV. negyedévében reprezentatív felmérések során gyűjtöttük össze.


A nemzetközi összehasonlítás alapján Magyarország jelenleg több mutató esetében is az EU középmezőnyében helyezkedik el:
– A 6 témakörből 4 (gazdasági-társadalmi fejlődés, éghajlatváltozás, fenntartható termelés, gazdasági eszközök) átlagos, és 2 (élettartam, foglalkoztatás) uniós átlagtól elmaradó,
– a kompozit mutatók esetében 2 átlagos, és 1 átlag alatti.

A felmérések legfőbb megállapításai a következők:
– A 20 fő feletti kis és középvállalkozások nagy többsége környezettudatosnak tekinti magát, és 5-ből 4 vállalkozás környezetbarátabbnak is, mint ágazati versenytársait. A vállalkozások mintegy 40%-ánál a partnerek irányába gyakorlatilag elvárásként sem jelenik a környezetvédelem iránti elkötelezettség.
– A vállalkozások mintegy fele nem rendelkezik semmilyen környezetvédelmi irányítási rendszerrel. Ezek megfelelő működtetését igazoló tanúsítványok meglétéhez ugyanakkor a nagyobb termelő vállalatok esetében már üzleti érdekeltség is kötődik. Így a vállalati mérettel arányosan és főként az ipari, építőipari tevékenységet végző cégek esetében egyre nő a környezetvédelmi irányítási rendszerrel rendelkező vállalkozások aránya.
– A média hatására a negatív visszacsatolások gyakorisága, száma gyakran a ténylegesnél nagyobbnak tűnik. A 20 fő feletti hazai cégek 4,3%-a kapott a civil szervezetektől, hatóságoktól vagy saját vevőitől tevékenységére vonatkozóan negatív visszajelzéseket. A visszajelzések közül 94%-os arányt képvisel a hatósági felszólítás, büntetés, a fennmaradó 6% pedig vásárlói reklamáció, lakossági, vagy a helyi közösség irányából érkező tiltakozás, tüntetés.
– Míg 2010-ben az 5 fő feletti vállalkozások esetében csak minden negyedik vállalkozás esetében merültek fel költségek környezetvédelmi kötelezettségek miatt, addig a jelen felmérés eredményei azt mutatják, hogy a 20 fő feletti cégek esetében ez már minden második vállalkozásra igaz. Az anyagi és személyi ráfordításokat is ide értve, az egy alkalmazottra jutó költségek a mezőgazdaságban a legmagasabbak, majd pedig az iparban.
– Az országos átlag mintegy 95 ezer Ft/fő/év összeg, amely országos szinten 85 milliárd forintot jelent. A környezetvédelemmel összefüggő „kötelező” költségek változását 2011 végén az év egészére vonatkozóan a válaszadók már viszonylag nagy biztonsággal meg tudták becsülni. Az összességében 0,4%-os (nominális) emelkedés reálértelemben 3,5%-os csökkenést jelent 2010-hez képest. Ezen belül is négyből 3 válaszadó (nominálisan) változatlan kiadásokkal számol ezen a téren, míg a többi vállalkozás alapvetően növekedéssel számolt.
– Az önkéntes környezeti költségek mutatják a vállalkozások tényleges elkötelezettségét és felelősségvállalását a környezetük iránt. Ilyen költségeket a Magyarországon működő 20 fő feletti vállalkozások 16,9%-a vállal fel. Az önkéntesen vállalt költségek országos átlaga mintegy 37 ezer Ft/fő/év összeg, amely országos szinten kb. 32,5 milliárd forintot jelent.
– A vállalkozások önkéntes környezetvédelemmel összefüggő vállalásaikat összegszerűen érdemben és széles körben nem kívánják növelni. Tízből kilenc válaszadó 2011-ben is 2010. évi szinten tartotta ezen kiadásait. Az összességében 1,8%-os (nominális) emelkedés ugyanakkor magasabb, mint a kötelező kiadások esetében tavaly év végéig várt változás, de reálértelemben ez is (2%-os) csökkenést jelent 2010-hez képest.
– A vállalkozásokat – zárt kérdéseken keresztül – véleménynyilvánításra kértük a fenntartható fejlődés egyes részterületeinek fontosságát firtatva. A cégek összesített válaszai alapján a vállalkozások szempontjából a legfontosabb – fenntartható fejlődéshez kapcsolódó részterület – az alkalmazottaik egészségügyi állapotának megőrzése. A második helyre a korrupció visszaszorítása került. Dobogós helyezett az energiahatékonyság javításának feladata, ami elsődlegesen közvetlenül érinti a vállalkozások gazdálkodását. Az (újra) emelkedő energiaárak mellett alapvető versenyképességi kérdéssé vált, hogy milyen mértékben sikerül a cégeknek anyag- és energiaszükségleteiket mérsékelni.

A sajtóösszefoglaló letölthető innen.

A teljes évkönyv letölthető innen.

Kontakt: Bíró Péter e-mail: biro.peter@gki.hu telefon: 06/1-266-2088 / 105 mellék
 

Elemzés szerzője