Az „elmúlt 8 év” és a „majdnem elmúlt 8 év” – A háztartások fogyasztása

A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14%-kal nőtt Magyarországon, mely a V4 országok közül a leglassúbb növekedés. A lengyel háztartások eközben 54%-kal, a szlovákok 42%-kal, míg a csehek 36%-kal tudták növelni fogyasztásukat. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább növekszik, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken.

A cikk innen tölthető le.

Januárban év végi csúcsához képest is javult kissé a GKI konjunktúraindexe

Januárban 2017 végi történelmi csúcsához képest is – igaz hibahatáron belül – de emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint ez az üzleti várakozások minimális javulásának és a fogyasztóiak némi romlásának eredője. A cégek a bővülés fő akadályának a munkaerő-hiányt tekintik.

A felmérési összefoglaló letölthető innen.

A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.

A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.

Akkor költekezünk, amikor mások spórolnak

Az előirányzottnál 70 százalékkal magasabb, csaknem 2 ezermilliárd forint lett az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi pénzforgalmi hiánya. Ez nagyjából a GDP 5 százaléka, egy évtizede nem látott magas arány.
Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2018. január 19-i számában.
A cikk itt érhető el.

A vásárlóerő Magyarország településein

A GKI Gazdaságkutató Zrt. megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2009-2016-os évekre. A becslések során felhasználtuk a NAV és a KSH megfelelő adatsorait (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások, stb.). 2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein.
A cikk innen tölthető le.