Nem zéróösszegű játszma

A magyar kormány az EU-val való minél lazább együttműködés híve, kivéve, ha az általa jogos járandóságnak tekintett fejlesztési forrásokról van szó. Érvként a tízmilliós magyar piac megnyitása szolgál, elfeledkezve arról, hogy cserébe mi egy közel ötszázmilliós európai piacot kaptunk. Nemrégiben például az is elhangzott, hogy a magyar kisebbrendűségi érzés megnyilvánulása az a vélekedés, hogy EU-támogatások nélkül nem is lenne gazdasági fejlődés Magyarországon.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. augusztus 5-i számában. A cikk itt érhető el.

Bűn vagy hiba

Másfél évvel ezelőtt, amikor kiderült, hogy Magyarország technikailag nagyjából teljesítette a maastrichti kritériumokat, vagyis gazdasági szempontból végre csatlakozhatna az euróövezethez, a kormányzat gyorsan világossá tette, hogy ez évtizedes távlatban sincs napirenden. Ez nem volt meglepetés, hiszen a forintnak az Alaptörvényben való szerepeltetése – noha Magyarország már sokkal korábban kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére – világosan jelezte a legfelső politikai akaratot.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. július 7-i számában. A cikk itt érhető el.

Éveken belül befulladhat a magyar ingatlanpiac

Átmenetileg élénkülhet a magyar gazdaság 2017-2018-ban, majd 2020-tól lassulás és bizonytalanság jöhet, ha nem javul radikálisan az ország versenyképessége – mondta Karsai Gábor a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a Napi.hu Az ingatlanpiac sem nő az égig? című konferenciáján. A makrogazdasági adatok alapján látszik, hogy az unió nélkül bajban lennénk.

A Napi.hu cikkét ii érheti el.

A GKI és a KPMG közös tanulmánya a Miniszterelnökség számára

A magyarországi európai uniós források felhasználásának és hatásainak elemzése a 2007-2013-as programozási
időszak vonatkozásában. A GKI és a KPMG közös tanulmánya a Miniszterelnökség számára.

A tanulmány itt érhető el.

A kínai növekedés lassulása – “Nem kell félnetek…”?

China-flag-300x200Napjainkban egyre több szakértő apokaliptikus forgatókönyvekkel riogat a Kínai gazdasági lassulás miatt, amit egy újabb válság kialakulása jelének tartanak. Ennek egyik oka, hogy a hétköznapi „közgazdaságtani” gondolkodás a GDP-növekedést emeli piedesztálra. A kínai GDP 1995 óta (20 év alatt) háromszorosára nőtt, s Kína a világgazdaság meghatározó szereplőjévé vált.

A teljes cikk elérhető itt.