Egy élénkítési vita margójára

Az elmúlt hetekben szokatlanul nyílt vita – a résztvevők szerint tartalmas szakmai párbeszéd – alakult ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) között a követendő költségvetési politikáról. Az MNB vezetői szerint a tervezettnél szigorúbb 2016. évi költségvetési politika összességében 0,5-0,6 százalékponttal csökkentette a tavalyi (2 százalékos) gazdasági növekedést. Ráadásul úgy vélik, hogy a deficit idén is elmarad a céltól, 1,6–2 százalék között lehet majd (a tervezett 2,4 százalékkal szemben). Szerintük a tavalyi növekedés közel fele a monetáris politikának volt köszönhető, a hitelprogramok és a kamatpolitika azonban elérte lehetőségei határait, miközben a fiskális politika nem használja ki mozgásterét.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. május 2-ai számában. A cikk itt érhető el.

Áprilisban kissé nőtt az üzleti, de nagyot csökkent a fogyasztói bizalom

Áprilisban nem változott a GKI konjunktúraindexe – így továbbra is erőteljes derűlátást tükröz. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások érdemben javultak, s ezzel 16 havi csúcsra kerültek, a fogyasztóiak viszont számottevően romlottak.

A felmérési összefoglaló letölthető innen.

A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.

A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.

A lakáspiaci kilátások romlása húzta le az ingatlanindexeket

A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 áprilisában +2 illetve +1. A fővárosi index értéke minimálisan, bő 1 ponttal mérséklődött, az ország egészére vonatkozó mutató hibahatáron belül változott (minimálisan csökkent) januárhoz képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket mindkét mutató 3-3 ponttal haladja meg.

Az elemzés letölthető innen.

Az indexek számszerű értékei elérhetők itt.

„Volt, nincs” – Hogyan védekeznek a vállalatok a kötelező béremelés okozta költségnövekedés ellen?

Azt mondják, hogy „egy bűvész sosem árulja el a titkát”. A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése során azonban ez másképp alakult. A cégek arról is nyilatkoztak, hogyan kerülik el a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felülreprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

A cikk innen tölthető le.

„Kötelező béklyó” – Mennyire súlyos teher a kötelező béremelés?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. A vállalatok a kötelező béremelést egyértelműen negatívan élték meg, ugyanakkor a méret növekedésével ez egyre kevésbé jelent problémát. A minimálbér emelésével kapcsolatban a 250 fő alatti vállalatok közel azonos mértékben jeleztek negatív hatásokat, a 250 fő feletti létszámmal rendelkező cégek inkább semleges hatásról számoltak be. A garantált bérminimum emelése minden méretkategóriában a fentinél nagyobb problémát okozott: ez esetben a nagyvállalatok is jelentős gondokról számoltak be.

A cikk innen tölthető le.