Harmadik hónapja emelkedik a GKI konjunktúraindexe

2017 januárjában immár harmadik hónapja javult a GKI konjunktúraindexe, mely ezzel megközelítette egy évvel ezelőtti értékét. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások csak 2016 nyári szintjükre emelkedtek, a fogyasztóiak viszont utoljára tizenegy éve, 2006 februárjában voltak a mostaninál kedvezőbbek. A GKI konjunktúraindexe mintegy három éve viszonylag szűk sávban ingadozik, most ennek a felső részén található.

A felmérési összefoglaló letölthető innen.

A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.

A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.

Nem lehetetlen, csak valószínűtlen

Tavaly decemberben a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozta 2020-ig szóló új gazdasági előrejelzését, amely markánsan eltér a fél évvel ezelőtt elfogadott, 2017. évi költségvetésben szereplőtől. A 2016. évi várható GDP-növekedés közel 0,5 százalékponttal kisebb, a 2017. évi viszont 1 százalékponttal, a 2018–2020. évi pedig 0,5–0,9 százalékponttal magasabb annál. Ugyanakkor, bár a 2017-ben várható hatalmas béremelések nyilvánvalóan változtatnak a törvényben elfogadott költségvetési folyamatokon, a felülvizsgálatot a kormányzat csak 2017 tavaszára tervezi. Mindez nemcsak a korai költségvetés készítésének értelmetlenségét mutatja, hanem a gazdasági szereplők környezetét is kiszámíthatatlanabbá teszi.

Karsai Gábor cikke a Világgazdaság január 19-i számában.

A cikk letölthető innen. 

Hova tűnt a magyarok munkakedve? – Vállalati szemszögből

A GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi reprezentatív (987 válaszadó cég) vállalati felmérésében azt is megvizsgálta, hogy melyek azok a problémák, amelyek miatt a vállalatok nem képesek a megfelelő munkaerő felvételére. A munkára jelentkezők szakmai képzetlensége, szakmai alkalmatlansága, alacsony motiváltsága, illetve a kínált kereset alacsony szintje került a fókuszba. Míg előbbi azokat takarja, akik az adott szakmát nem tanulták, addig utóbbi a szakma azon elsajátítóit jelenti, akik a képzés elvégzése ellenére sem alkalmasak az adott munkára. Hangsúlyozzuk, hogy a kapott eredmények a vállalatok véleményét mutatják.

A cikk letölthető innen. 

Az elmúlt hét év: Magyarország számokban 2010-2016

A második Orbán-kormány eredményeit elemezve hét év szabadság- és egyéb típusú harc, illetve több száz millió eurónyi uniós pénz elköltése után ideje képet kapnunk róla, hogyan áll a magyar gazdaság és társadalom a legfrissebb számok tükrében 2010-hez képest.

Veres Máté írása az Új Egyenlőségben.

A cikk itt érhető el.

Már nem csak szakmunkásokból van hiány

A hazai sajtó alapján általánosnak tekinthető a munkaerőhiány Magyarországon. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2016. novemberi vállalati felmérése kitért ennek néhány okára, többek között arra, hogy mely munkakörök esetében érzik a cégek a legjelentősebbnek a munkaerőhiányt. A vállalatok körében a legégetőbb hiány a szakmunkások esetében tapasztalható. A válaszadó vállalatok 81%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs elég szakmunkás a cégüknél. Ugyanakkor csaknem minden harmadik cég arról panaszkodott, hogy segéd-, illetve betanított munkást is keres, s minden ötödiknél kevés a diplomás. A cégek tizede megfelelő képzettségű vezetőt keres, miközben adminisztratív területeken gyakorlatilag telített a pálya.

A cikk letölthető innen.