Az „elmúlt 8 év” és a „majdnem elmúlt 8 év” – Piactisztító vagy piactaszító a minimálbér-emelés?

2004 és 2016 között a versenyszférában a nettó reálkeresetek összesen 36%-kal nőttek, míg a közszférában mindössze 5,2%-kal. A vállalkozások gyorsabb béremelkedésének oka az utóbbi években kialakult munkaerőhiány, a minimálbér erőltetett emelése, valamint a fejlesztések révén létrejött magasabb hozzáadott értékű, s ezzel magasabb jövedelmet biztosító munkahelyek voltak. A közszférában a 13. havi illetmény eltörlése, a keresetek befagyasztása, majd az utóbbi néhány évben néhány ágazatban (oktatás, egészségügy, honvédelem) bekövetkezett ugrásszerű béremelés következménye az összességében szerény emelkedés.

A cikk innen tölthető le.

Bérunió kontra szociális dömping

Az elmúlt hetekben találkozni látszott két, első pillantásra igencsak különböző politikai törekvés. Az egyik a Jobbik béruniós kezdeményezése, melynek leegyszerűsítve “egyenlő munkáért egyenlő bért” jelszavával politikai hovatartozástól függetlenül sokan szimpatizálnak az új és viszonylag szerény EU-tagállamokban. A másik törekvés a “nyugatiaknak” a “szociális dömping” – vagyis az új EU-tagállamok alacsonyabb bérszínvonala és szociális juttatásai okozta versenyelőny – elleni fellépése.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. szeptember 1-i számában.
A cikk itt érhető el.

“Terhek és ellensúlyok” – Hány főt érintenek a kötelező béremelések?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

A cikket innen töltheti le.