Hol van már a tavalyi CSOK?

Az előző, 2007-2013-as EU ciklus forrásainak felhasználását követően 2015-től látni lehetett, hogy a beruházások korábbi növekedése nem tartható fenn. Ezért szükségessé vált valamilyen beruházási ösztönző bevezetése. A kormány az ingatlanpiacon keresztül kívánta felpörgetni a gazdaságot, lendületet adva a 2013-2015 átlagában 8 ezer körülire csökkentett lakásépítésnek, egyúttal tovább pörgetve az adásvételi tranzakciók már 2014-ben 28, 2015-ben pedig 21%-os növekedését. Ennek érdekében 2015 júliusától bevezették a CSOK-ot, majd 2016 januárjától a lakáspiaci áfa-t csökkentették 27%-ról 5%-ra 2019-ig. 2016 szeptemberétől tovább lazítottak a CSOK feltételrendszerén

A cikk innen tölthető le.

Tovább szárnyal a lakás- és az irodapiaci index

Az utóbbi két érepcsivben csaknem folyamatosan emelkedtek a GKI indexei, azaz szinte permanensen javultak a kilátások. Történt mindez annak ellenére, hogy ebben az időszakban a forgalmi és üresedési statisztikák korántsem mutattak töretlen fejlődést. A jelenlegi felmérés eredményei követik e kedvező tendenciát, a várakozások most is komoly mértékű javulást mutatnak az előző megkérdezéshez képest. Az adatok alapján a két „sikerszegmens” a lakás- és az irodapiac, ezek esetében most is töretlen a kilátások javulása. Tovább …

Meddig csökkennek a hazai lakásárak?

lakas2A piaci szereplők többsége már nagyon várja a hazai lakásárak felfelé mozdulását. A potenciális áremelkedésnek azonban nincsenek meg a fundamentális alapjai, sőt, ezek inkább további árcsökkenést valószínűsítenek. A következő években a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének csak lassú javulása várható és ez is bizonytalanságokkal terhes. Tovább …