Egyre kevesebb boltban költünk egyre többet

Az utóbbi években sok nehézséggel kellett szembe nézniük a hazai élelmiszer és nem élelmiszer jellegű boltoknak (vasárnapi zárva tartás, bérek gyors növekedése, nemzeti dohányboltok létrejötte, online pénztárgépek). Ezzel magyarázható, hogy míg 2010-ben a boltok száma 142 ezer volt, addig 2016-ra már csak 131 ezer maradt. Vagyis 6 év alatt 11 ezer bolt, a boltok közel 8%-a szűnt meg úgy, hogy közben a Nemzeti Dohánybolt hálózat is kiépült (közel 6000 bolttal).

A cikk innen tölthető le.

A magyar gazdaság választások előtt

2017-ben a magyar gazdaság a vártnál kissé gyorsabban, 4%-kal bővült, ami lényegesen gyorsabb az EU átlagánál, de a régióban közepes ütem. A GKI nem változtat 2018. évi 3,8%-os GDP és 9%-os beruházási előrejelzésén, a fogyasztás várható bővülését viszont 3,5%-ról 4%-ra emeli. Az ágazatok közül az építőipar tavalyi szárnyalása a magas bázis miatt lassul, de továbbra is ez az ágazat növekszik a leggyorsabban. Az ipar a tavalyihoz hasonlóan 5%-kal bővül, a mezőgazdaság 2017. évi visszaesését idén várhatóan növekedés, a közigazgatásét stagnálás követi, némi gyorsulásra pedig a pénzügyi szektorban lehet számítani. A GKI korábbi előrejelzéséhez képest 3%-ról 2,7%-ra csökkenti idei inflációs, 4%-ról 3,7%-ra munkanélküliségi prognózisát.

Az előrejelzés letölthető innen. 

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.


Részletes információk.

Gyorsan nőttek tavaly a beruházások

2017-ben a vártnál gyorsabban, 4%-kal bővült a magyar gazdaság. Ez jóval magasabb az EU 2,6%-os átlagánál, a régióban azonban csak közepes ütem. A növekedés idén is megközelítheti a 4%-ot. A beruházások tavalyi 17%-os növekedése idén közel felére lassul, a fogyasztás 4% feletti emelkedése lényegében fennmarad. Bár tavaly az államháztartási folyamatok jelentősen eltértek az előirányzottól, nem került sor a 2018. évi költségvetés felülvizsgálatára. Így terv szerint idén az EU harmadik legmagasabb (2,4%-os) GDP-arányos deficitje lehet Magyarországon, ami nem tartalmaz kellő tartalékot a nehezebb időkre.

Az előrejelzés letölthető innen. 

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.


Részletes információk.

Gyerekből nem lesz palota

A CSOK 2015-ös bevezetése és a lakáspiaci áfa 2016-os csökkentése óta jelentős áremelkedés történt az ingatlanpiacon. A GKI megvizsgálta mely településtípusokat érintette erőteljesen a lakásárak növekedése, hol tüntette el a CSOK hatását, és hol van még érdemi szerepe a támogatásnak. Településtípus szerinti bontásban a használt lakások esetében a budapesti vevők jártak a legrosszabbul az elmúlt évek árváltozásával.

A cikk innen tölthető le.

A kockázatok velünk maradnak a jövőben is

A vártnál gyorsabban, 4 százalékkal bővült 2017-ben a magyar gazdaság. Az európai módszertan szerint 4,2 százalékos növekedés jóval magasabb az EU 2,6 százalékos átlagánál, a régióban azonban csak közepes ütem. Abban pedig természetesen továbbra is eltérők a vélemények, hogy ez a viszonylagos tavalyi siker – 2016-ban még csaknem a régió sereghajtói voltunk – a sajátos magyar modell „beérésének”, vagy átmeneti tényezőknek, az EU-támogatások apályból dagályba fordulásának, az idei választásokat megelőző élénkítésnek az eredménye-e.

Karsai Gábor cikke a Világgazdaság február 16-i számában. A cikk itt érhető el.