Tények és tabuk

Vajon szebb képet mutat-e Magyarországról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pár hete megjelent első Versenyképességi jelentése, mint a nagy nemzetközi intézmények versenyképességi listái? A kérdés azért is indokolt, mert a kormányzat és az MNB vezetői több ízben is kritizálták, túlzottan szubjektívnek minősítették ez utóbbiakat. Vitatták, hogy a magyar gazdaság objektív kritériumok alapján is az EU sereghajtói közé tartozna, s úgy vélték, hogy Magyarország versenyképessége igenis javult 2010 óta.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. november 24-i számában.
A cikk itt érhető el.

Az „elmúlt 8 év” és a „majdnem elmúlt 8 év” – Piactisztító vagy piactaszító a minimálbér-emelés?

2004 és 2016 között a versenyszférában a nettó reálkeresetek összesen 36%-kal nőttek, míg a közszférában mindössze 5,2%-kal. A vállalkozások gyorsabb béremelkedésének oka az utóbbi években kialakult munkaerőhiány, a minimálbér erőltetett emelése, valamint a fejlesztések révén létrejött magasabb hozzáadott értékű, s ezzel magasabb jövedelmet biztosító munkahelyek voltak. A közszférában a 13. havi illetmény eltörlése, a keresetek befagyasztása, majd az utóbbi néhány évben néhány ágazatban (oktatás, egészségügy, honvédelem) bekövetkezett ugrásszerű béremelés következménye az összességében szerény emelkedés.

A cikk innen tölthető le.

Munkahelyteremtés állami támogatással

Az üzleti beruházásokon belül az elmúlt években jelentősen emelkedett az egyedi kormánydöntésű (EKD) beruházási támogatások nagysága, valamint a támogatások összegének az ígért beruházásokhoz és a vállalt új foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya. 2004 és 2013 között a támogatások éves megítélt összege általában jóval évi 30 milliárd forint alatt maradt, ám 2014-ben meghaladta a 40, 2016-ban pedig már a 60 milliárd forintot. Idén az első nyolc hónapban 36,3 milliárd forint támogatásról született döntés.

Pomogyi Fanni írása a Világgazdaság 2017. november 14-i számában.
A cikk itt érhető el.

Az „elmúlt 8 év” és a „majdnem elmúlt 8 év” – Növekedés

A GKI Zrt. cikksorozatot indít, amelyben áttekinti Magyarország fejlődését négy kormányzati cikluson keresztül. Ahol lehet, ott a környező országokhoz képest is megvizsgáljuk, hogy hol tartunk. Az elemzések során végigvesszük a fő makrogazdasági mutatók alakulását, illetve a különböző „felhasználások” hatékonyságát (szociális szféra, oktatás, egészségügy, demográfia). Jelen elemzés célja, hogy bemutassa, hogyan alakult és várhatóan hogyan alakul Magyarország és a környező néhány EU tagország növekedése, GDP-je 2002-2018 között. Bemutatjuk azt is, hogy az elért fejlődés mire volt elég. Az idei és a 2018-as előrejelzések forrása az Európai Bizottság, kivéve Magyarországot, ahol a GKI számai szerepelnek.

A cikk innen tölthető le.

Rövidtávon kedvezőek a folyamatok

A magyar gazdaságban az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák, s 2018 közepéig ebben nem várható érdemi változás. A gazdasági növekedés – az EU-támogatások felfutásának, illetve azok költségvetési megelőlegezésének, a választások előtti élénkítő politikának köszönhetően – 3,8%-os üteme érdemben meghaladja az EU átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A növekedés beruházás-vezérelt, de gyors a fogyasztás emelkedése is. A külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de ez egyelőre nem jelent problémát. A folyamatok rövidtávon kedvezőek, miközben továbbra is hiányoznak a távlatos megoldások.

Az előrejelzés letölthető innen. 

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.

Részletes információk.