Tények és tabuk

Vajon szebb képet mutat-e Magyarországról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pár hete megjelent első Versenyképességi jelentése, mint a nagy nemzetközi intézmények versenyképességi listái? A kérdés azért is indokolt, mert a kormányzat és az MNB vezetői több ízben is kritizálták, túlzottan szubjektívnek minősítették ez utóbbiakat. Vitatták, hogy a magyar gazdaság objektív kritériumok alapján is az EU sereghajtói közé tartozna, s úgy vélték, hogy Magyarország versenyképessége igenis javult 2010 óta.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. november 24-i számában.
A cikk itt érhető el.

Rangon alul

Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) e héten közzétett versenyképességi listáján a 60. helyet szerezte meg, ezzel a tavalyi, hat hellyel való visszacsúszást követően kilenc helyezéssel javította pozícióját. Ez jó hír. Az ilyen listákkal kapcsolatban korábban igen szkeptikus jegybank azonban most, a javulás idején mégsem örülhet eléggé.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. szeptember 28-i számában.
A cikk itt érhető el.

Versenyképesség és gazdaságpolitika

A 2011-ben készült Magyar Növekedési Terv a magyar versenyképesség romlásának megállítását, öt éven belül az EU legversenyképesebb tíz országa közé kerülést célozta meg. Ez nemcsak, hogy nem sikerült, de Magyarország versenyképessége tovább romlott, amelyben fontos szerepe volt a gazdaságpolitikának, annak, hogy az állam nem költ eleget a humántőkére, s nem biztosítja a növekedéshez szükséges kiszámítható környezetet.
Karsai Gábor írása a Köz-Gazdaság 2017/1. számában. A cikk itt érhető el.

Az oktatás, az egészségügyi valamint a szociális ellátás, mint versenyképességi tényezők

fes_gki_tancsicsMolnár Lászlónak, a GKI vezérigazgatójának előadása a GKI Gazdaságkutató Zrt, a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Táncsics Mihály Alapítvány „Magyar versenyképesség közép- és kelet-európai összefüggésekben” című konferenciáján (2016. április 6.).

Az előadás letölthető innen.