
Vatikánváros is felkerült...
A kedvezőtlen növekedési kilátások kisebb részben a világgazdasági környezet romlásának, a vártnál kisebb II. negyedévi, s főleg nyári adatoknak, néhány ország fizetőképességével kapcsolatos bizonytalanságnak a következménye. Ugyanakkor meghatározó szerepe van a hazai gazdaságpolitikának, mivel az a II. negyedévi adatok szerint a korábban gondoltnál is jobban akadályozta a belföldi kereslet emelkedését, illetve lépéseivel megnövelte a kockázati felárakat. A csak a magas jövedelműek körében javuló reálbér nem növelte a fogyasztást, a válságadók pedig a cégek folyó és beruházási keresletét, illetve hitel-felvételi lehetőségét fogták vissza. A jelzálog-hitelesek illúziókba ringatása és a probléma folyamatos továbbgörgetése előbb csak tartósítani látszott a gondokat, majd a nempiaci árfolyamon történő hitel-visszafizetés ötlete a 2010 nyárihoz hasonló bizalmi válságot okoz a magyar gazdasággal kapcsolatban. A jogbizonytalanság és az előreláthatóság hiánya is közrejátszik abban, hogy az első negyedévben több működőtőke távozott az országból, mint amennyi bejött, illetve, hogy az üzleti szektor beruházási aktivitása - néhány nagy autóipari cég jellemzően évekkel korábban elindított akciói kivételével - szerény és romló.
TULAJDONOSOK | CÉGTÖRTÉNET | MINŐSÉGPOLITIKA | KAPCSOLAT | IMPRESSZUM
(C) 2010 GKI Gazdaságkutató Zrt. Minden jog fenntartva