Idén jelentősen nőhet az online számlázás piaca

Az online számlázás azt követően vált hangsúlyos témává, hogy a NAV 2018. július 1-től a cégek közötti forgalomban (B2B) keletkezett, legalább 100.000 forint áfa-tartamú számlákat jelentéskötelessé tette; 2020 közepétől pedig ez a kötelezettség az összes B2B számlát érinteni fogja. E kötelezettségnek a hagyományos (offline) megoldásokat alkalmazó cégek külön bejelentéssel tehetnek eleget, az online számlázási programot alkalmazók esetében viszont ez sokkal egyszerűbben, a számlázással párhuzamosan, automatikusan megvalósul. A GKI Gazdaságkutató és a Billingo.hu online számlázó közös, 2020. januári kérdőíves felmérésének fő megállapítása szerint a legalább 5, de legfeljebb 250 főt foglalkozató (vagyis nem mikró) kis- és középvállalatok körében az online számlázás elterjedtsége jelenleg 45%-os. Ez az arány – a jelentéskötelezettség kiterjesztése és a technikai lehetőségek fejlődése következtében – az év folyamán érezhetően tovább emelkedhet.

A részletes cikk letölthető itt.

Érzések, adatok, és ami mögöttük van – a háztartások háromnegyede szerint pénzügyi helyzetük hat éve nem javult

A 2014-2019 közötti időszakban a nominális és a reálkeresetek jelentősen bővültek. Az előbbiek több mint 60%-kal, az utóbbiak csaknem 50%-kal emelkedtek, ami részben a gyors béremelkedésnek, részben pedig az alacsony inflációnak köszönhető. A nyugdíjak gyarapodása 2014-16-ban az alulbecsült infláció következtében meghaladta, 2017-19-ben viszont az alulbecslés miatt csak utólag haladta meg az átlagos áremelkedést. Az ő körükben az aktív keresőkhöz képest jelentősen kisebb volt a reáljövedelmek növekedése.

A részletes cikk elolvasható itt.

 

Csúcs volt ez az érzés

A magyar gazdaság tavaly 5% körül, az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemben bővült. Az október-novemberi adatok összességében még nem utalnak lassulására, főleg az ipari várakozások romlása azonban figyelmeztető jel. Az építőipar kiugró dinamikája érezhetően csökkent, a béremelkedés és a kiskereskedelmi forgalom viszont még gyorsult is. Ugyanakkor az egyensúly romlik, gyorsult az infláció, látványosan gyengült a forint, megugrott az államháztartási hiány, s deficites a folyó fizetési mérleg. A koronavírus már félelemkeltő hatása révén is rontja a világgazdaság helyzetét. A GKI 3-3,5% körüli idei GDP-növekedésre számít.

Az előrejelzés letölthető innen.

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.


Részletes információk.

Immár többen várnak árcsökkenést, mint áremelkedést a lakáspiacon

A GKI fővárosi lakáspiaci indexének értéke 2020 januárjában 6, míg az ország egészére vonatkozó jelzőszám értéke 7. A fővárosi index alig 1 ponttal – azaz hibahatáron belül – csökkent az előző (októberi) felméréshez képest, míg az országos jelzőszám szűk 3 pontot esett. Éves alapon az előbbi 17, míg az utóbbi 16 ponttal csökkent. A negyedéves alapon viszonylag enyhe változás tehát éves összevetésben érdemi visszaesést jelent.

Az elemzés letölthető innen.

Részletes információk.

Enyhe eséssel kezdte az évet a GKI konjunktúraindexe

A decemberinél kisebb mértékben, de januárban is folytatódott a GKI konjunktúraindex csökkenése, mely így több mint hároméves mélypontjára került. A mostani csökkenés a fogyasztói várakozások romlásának következménye, az üzleti várakozások mérséklődése ugyanis a decemberi nagy esés után most csak minimális volt. A GKI konjunktúraindex és az üzleti bizalmi index trendje másfél éve lejtmenetben van, a fogyasztóié hullámzó-stagnáló, de januárban ez utóbbi is másfél éves mélypontjára került.

A felmérési összefoglaló letölthető innen.

Interaktív grafikon

A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.

A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.