Történelmi csúcsa óta második hónapja esik a GKI konjunktúraindexe

Szeptemberben, júliusi történelmi csúcsa és augusztusi, idei mélypontja után tovább, nagyjából egy évvel ezelőtti szintjére csökkent a GKI konjunktúraindexe. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások is egy évvel ezelőtti szintjükre kerültek, a fogyasztói bizalmi index viszont a július-augusztusi csökkenés után emelkedni tudott.

A felmérési összefoglaló letölthető innen.

A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.

A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.

A vártnál gyorsabb, de lassuló növekedés

A magyar gazdaság 2018 második negyedévében a vártnál és a legtöbb EU-tagállamnál gyorsabban bővült, ugyanakkor ez a dinamika az EU módszertana szerint számítva második negyedéve lassul. A piaci előrejelzések szerint az idén 4% feletti GDP-bővülés (a GKI 4,2%-ra emelte előrejelzését) jövőre 3% közelébe mérséklődik, ami az ennél kevésbé fékeződő régióban már az alacsonyabbak közé számítana. Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakától kezdve várhatóan lassul. Egyre nagyobb bizonytalanság és fékeződés várható az EU-ban is, például a török és olasz helyzet, a kereskedelmi háború veszélye és a Fed kamatemelései miatt.

Az előrejelzés letölthető innen.

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.


Részletes információk.

Idei mélypontjára esett a GKI konjunktúraindexe

Augusztusban – júliusi történelmi csúcsa után – idei mélypontjára esett a GKI konjunktúraindexe. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti és a fogyasztói várakozások egyaránt romlottak, de továbbra is optimizmust tükröznek.

A felmérési összefoglaló letölthető innen.

A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.

A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.

Kinek jó a gyenge forint?

A Fed kamatemelései és az amerikai monetáris politika normalizálódását követően az Európai Központi Bank is a szigorítás útjára lépett, amit az MNB nem követett. A nemzetközi pénzügyi kondíciók megváltozása, a globális kereskedelmi háború lehetősége, valamint a török pénzügyi rendszer megrendülése és a bizonytalan olasz politikai helyzet miatt is a fejlődő és felzárkózó országokból – így Magyarországról – jelentős a tőkekiáramlás. A több évnyi tartós, de enyhe értékvesztés után a forint jelentősen leértékelődött: az április végi árfolyam július elejére 6%-kal csökkent az euróhoz és 10%-kal a dollárhoz képest, majd enyhén korrigált.

A cikk innen tölthető le.

 

Egy látszólagos reformprogram

Az elmúlt hónapokban több új elem jelent meg a kormányzat gazdaságpolitikai retorikájában. Az új elemek sorát a miniszterelnök júniusi bejelentése nyitotta meg, amelyben egy esetleges világgazdasági válságra hivatkozva 2019-re egy „masszív és földrengésbiztos” költségvetést igényelt.

Karsai Gábor cikke a G7 portálon.