Októberben a GKI konjunktúraindexe csak hibahatáron belül mérséklődött, de így is közel hároméves mélypontján van. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával vég-zett felmérés szerint az üzleti várakozások szeptemberi, hároméves mélypontjukhoz ké-pest kissé emelkedtek, a fogyasztóiak viszont két hónapos javulás után sokat romlottak.
A felmérési összefoglaló letölthető innen.
A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.
A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2019 októberében 7, míg az ország egészére vonatkozó jelzőszám értéke 8. A fővárosi index 6, az országos jelzőszám mindössze 1 ponttal csökkent az előző (júliusi) felméréshez képest. Éves alapon az előbbi 4 ponttal csökkent, míg az utóbbi gyakorlatilag nem változott. A felmérés adatai arra utalnak, hogy a lakáspiacon negatív trendfordulóhoz érkeztünk, a korábban szárnyaló kilátások és emelkedő árak korszaka immár mögöttünk van. Ugyanakkor az üzleti ingatlanpiacon – s ezen belül is különösen az irodapiacon – semmi sem utal arra, hogy az aranykor a végéhez közeledne.
„A budapesti lakáspiac helyzete: Kialakulhat-e lakhatási válság?” című kiadvány bemutatja a budapesti lakhatási probléma természetét, valamint megvizsgálja a válság kialakulásának esélyét. Napjainkban rohamosan terjedő probléma, hogy a lakásárak és a lakbérek a jövedelmeknél jelentősen gyorsabban nőnek, így sokan lakhatási szegényekké válnak. Célunk, hogy a lakhatási szegénység és a gyakran elhangzó okok közötti kapcsolatot feltárjuk. Ilyen például az építőipar munkaerőhiánya, a lakhatási célú beruházások alacsony volumene, az alacsony alternatív hozamszint vagy a rövid távú lakáskiadási platformok negatív hatása a magánlakásbérlet megfizethetőségére. Részletes áttekintést adunk a budapesti ingatlanpiacra ható folyamatokról, amelyek egy prudens lakhatási politika kiindulópontjai lehetnek reményeink szerint.
A magyar gazdaság a második negyedévben 4,9%-kal, a vártnál is sebesebben, az EU-ban a leggyorsabb ütemben bővült. A lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött (az első negyedévben még 5,3%-os volt a dinamika). Az első félévi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházási és fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi kereslet 5,5%-kal, a GDP-nél (5,1%) gyorsabban bővült. A második negyedévben tovább csökkent a külkereskedelmi aktivum, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét. A GKI 2019-ben éves átlagban 4,3% körüli GDP-növekedésre számít, ami megegyezik a kormány és az MNB friss várakozásával.
Az előrejelzés letölthető innen.
Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.
Részletes információk.
Szeptemberben a GKI konjunktúraindexe két és fél éve nem látott szintre esett, ezen belül az üzleti várakozások három éves mélypontjukra zuhantak, a fogyasztói várakozások viszont még kissé javultak is, utoljára 2002 nyarán voltak ennél kedvezőbbek. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti bizalmi index szeptemberi esése jelentős (igaz, az átmenetileg megemelkedett augusztusihoz képest), egyetlen hónap alatt több mint tíz éve nem következett be ekkora romlás.
A felmérési összefoglaló letölthető innen.
A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.
