Augusztusban nagyot eset a GKI konjunktúraindexe

Augusztusban már negyedik hónapja tart az üzleti és fogyasztói várakozások folyamatos romlása. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint ez év áprilisa óta az üzleti várakozások mintegy 13, a fogyasztóiak viszont közel 30 ponttal estek, s augusztusban is ez utóbbiak zuhanása volt a markánsabb. Az üzleti bizalmi index 2021 tavaszán, a fogyasztói pedig 2020 tavaszán, a Covid-járvány miatt bevezetett korlátozások okozta pánik idején volt utoljára hasonló mélységben. (A fogyasztók véleményében most augusztusban először tükröződhetett a rezsiemelés bejelentésének hatása.)

A felmérési összefoglaló letölthető innen.

A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.

A rezsipánik ösztönzi és átformálja a lakosság lakáskorszerűsítési terveit

A háztartások kétharmada szerint a rezsicsökkentés szabályainak megváltozása érinteni fogja saját anyagi helyzetüket. Leginkább a családi házak és a 100 négyzetméter feletti ingatlanokban élők, a kisvárosi és községi lakosok, valamint a gyereket nevelő családok tartanak ettől. A megkérdezettek átlagosan havi 27 ezer forint tehernövekedésre számítanak – derül ki GKI és a Masterplast közös, augusztusi kutatásának eredményeiből.

Az elemzés letölthető innen.

 

A lakosság kétharmada tart a megváltozott rezsiszabályok hatásaitól

A háztartások kétharmada szerint a rezsicsökkentés szabályainak megváltozása érinteni fogja saját anyagi helyzetüket. Leginkább a családi házak és a 100 négyzetméter feletti ingatlanokban élők, a kisvárosi és községi lakosok, valamint a gyereket nevelő családok tartanak ettől. A megkérdezettek átlagosan havi 27 ezer forint tehernövekedésre számítanak – derül ki GKI és a Masterplast közös, augusztusi kutatásának eredményeiből.

Az elemzés letölthető innen.

 

Hogyan hat a klímaváltozás a hazai cégekre?

Viszonylag kevés információ van arról, hogy a magyarországi cégek miként vélekednek a klímaváltozásról, illetve, hogy tesznek-e valamit az elkerülhetetlen hatások kivédésére. Az Európai Befektetési Bank (EIB) 2020-as felmérése szerint a magyar vállalatok az uniós átlag alatt foglalkoznak a környezeti problémákkal.1 Ennek több oka is van: egyrészt a hazai cégek többsége tőkeszegény, így a fejlesztési forrásokat elsősorban a termelés korszerűsítésre és a bővítésre fordítja, amelynek során mellékes a környezetre gyakorolt hatás. Másrészt a Kormány sem elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelem iránt, inkább „felesleges kiadásnak”, semmint megtérülő befektetésnek gondolja. A környezet védelme terén csak az uniós kötelezőt hoztuk, azt is nehezen.

Az elemzés letölthető innen.