Molnár Lászlónak, a GKI vezérigazgatójának előadása a GKI Gazdaságkutató Zrt, a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Táncsics Mihály Alapítvány „Magyar versenyképesség közép- és kelet-európai összefüggésekben” című konferenciáján (2016. április 6.).
Az előadás letölthető innen.
Az idei költségvetés az áfa-bevételeket 4,2%-os fogyasztói árindex és 0,3%-os fogyasztásbővülés mellett, 2952 milliárd forintra tervezte. A 2012. évi 2747 milliárd forint után ez 7,5%-os növekedést jelent. Ugyanakkor a 2012 elején 30 és 45 napról 75 napra tolódott az áfa-visszaigénylés kifizetésének határideje, amivel a költségvetés egyszeri többletbevételt ért el. Ha ennek hatásával korrigáljuk a 2012. évi bázist, akkor a tervezett áfa-növekedés mintegy 12%-os. Ebből 4,5% a forgalom bővüléséből, mintegy 7,5% a pénztárgépek adóhatósághoz való bekötésétől és a fordított áfa kiterjesztésétől adódott (volna). Amennyiben a 2013-ban várható 1,9%-os „inflációval” és 0,5%-os vásárolt fogyasztásnövekedéssel számolunk, akkor ez mintegy 60 milliárd forintos bevételkiesést eredményez. dr. Molnár László
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2013 júniusában felmérést végzett a magyarországi lakosság körében, melynek célja annak feltérképezése volt, hogy a megkérdezettek tapasztalata szerint 2010 óta összességében hogyan alakult hazánkban a korrupció az állami intézményeknél, illetve az önkormányzatoknál. A felmérés alapját képező 1000 fős minta korra, nemre, régióra és településtípusra reprezentatív volt.
Magyarország 2010-től regnáló kormánya elsődleges prioritásként kommunikálta az államadósság elleni harcot, ezen belül pedig különösen a külső adósság elleni „háborút”. A két és féléves küzdelem eredménye már első pillanatra sem tűnik totális győzelemnek. A külső államadósság értéke a 2010. márciusi állapothoz képest 2011 szeptemberében tetőzött és utána ugyan tendenciájában mérséklődött, de jelenleg is 35 milliárd euró, azaz mindössze 7%-kal kisebb a 2010. márciusi szintnél. A deviza kölcsönöktől való állami függés érdemben nem változott. A forint árfolyama ugyanekkor 266 forint/euróról 291 Ft/euróra, 9,4%-kal gyengült. A két hatás eredőjeként a forintban kimutatott devizaadósság 167 milliárd Ft-tal még emelkedett is a vizsgált időszakban. Molnár László