Negyedszázada, még Magyarország 2004. évi EU-csatlakozása előtt divatos közgazdasági-politikai kategória volt az úgynevezett kettős felzárkózás. Vagyis az, hogy Magyarország egy olyan intézményhez, nevezetesen az Európai Unióhoz csat- lakozik, amely sokkal fejlettebb ugyan nála, de valójában lemaradóban van a világ- gazdaságban. Vagyis a magyar felzárkózásnak nemcsak az EU-hoz képest kell vég- bemennie, eközben az egész EU növekedési képességének is jóval magasabb szintre kellene emelkednie.
EU
Idén még nagyon gyors, jövőre érezhetően lassuló növekedés várható
A magyar gazdaság 2018 második negyedévében a vártnál és a legtöbb EU-tagállamnál gyorsabban bővült, ugyanakkor ez a dinamika az EU módszertana szerint számítva második negyedéve lassul. A piaci előrejelzések szerint az idén 4% feletti GDP-bővülés (a GKI 4,2%-ra emelte előrejelzését) jövőre 3% közelébe mérséklődik, ami az ennél kevésbé fékeződő régióban már az alacsonyabbak közé számítana. Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakától kezdve várhatóan lassul. Egyre nagyobb bizonytalanság és fékeződés várható az EU-ban is, például a török és olasz helyzet, a kereskedelmi háború veszélye és a Fed kamatemelései miatt.
Az előrejelzés letölthető innen.
Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.
Részletes információk.
Orbán Viktor csak farkast kiáltott? Karsai Gábor interjúja a Független Hírügynökségnek
A 2019-es költségvetés tervezésének időszakában a miniszterelnök arról beszélt, hogy egy „földrengés biztos”, óvatos és megfelelő tartalékokkal rendelkező költségvetésre van szüksége az országnak, mert a világban észlelhető gazdasági folyatok egy újabb, komoly válság közeledtére utalnak. Dr. Karsai Gábort, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettesét ennek a realitásáról kérdeztük.
A teljes interjú az alábbi linken érhető el.
Kinek jó a gyenge forint?
A Fed kamatemelései és az amerikai monetáris politika normalizálódását követően az Európai Központi Bank is a szigorítás útjára lépett, amit az MNB nem követett. A nemzetközi pénzügyi kondíciók megváltozása, a globális kereskedelmi háború lehetősége, valamint a török pénzügyi rendszer megrendülése és a bizonytalan olasz politikai helyzet miatt is a fejlődő és felzárkózó országokból – így Magyarországról – jelentős a tőkekiáramlás. A több évnyi tartós, de enyhe értékvesztés után a forint jelentősen leértékelődött: az április végi árfolyam július elejére 6%-kal csökkent az euróhoz és 10%-kal a dollárhoz képest, majd enyhén korrigált.
Egy látszólagos reformprogram
Az elmúlt hónapokban több új elem jelent meg a kormányzat gazdaságpolitikai retorikájában. Az új elemek sorát a miniszterelnök júniusi bejelentése nyitotta meg, amelyben egy esetleges világgazdasági válságra hivatkozva 2019-re egy „masszív és földrengésbiztos” költségvetést igényelt.
Karsai Gábor cikke a G7 portálon.