A magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 első negyedévében egyaránt 4,4%-kal bővült. Ennél gyorsabb növekedésre az elmúlt bő egy évtizedben csak egyetlen egyszer volt példa. Ezzel, a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel Magyarország feltehetőleg mostani konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott. Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakától kezdve várhatóan lassul, s a külső konjunktúrában inkább romlás, semmint további élénkülés várható. A GKI azonban a vártnál kedvezőbb első negyedévi adatok alapján 3,8%-ról 4%-ra emelte idei GDP-prognózisát, s 4%-ról 4,5%-ra fogyasztási előrejelzését. Az olaj világpiaci árának emelkedése miatt 3%-ra emelte inflációs prognózisát, s a gazdaságpolitika hangsúlyváltása alapján 2,2%-ra mérsékelte a várható GDP-arányos államháztartási hiányt.
Az előrejelzés letölthető innen.
Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.
Részletes információk.
A korábban gondoltnál gyorsabban emelkedő GDP, keresetek és fogyasztás alapján a GKI 3,8%-ról 4%-ra emelte idei növekedési előrejelzését. A belföldi felhasználás gyors emelkedése miatt a külkereskedelmi többlet csökken, a külső egyensúly azonban az EU-transzferek gyorsuló beérkezése következtében tovább javul. Mivel a költségvetés széles körben előlegezi meg azok beérkezését, a pénzforgalmi hiány magas, az államadósság csökkenése pedig szerény lesz. Az EU a kedvező konjunktúrához viszonyítva magas hiány miatt kiigazítást vár a magyar kormánytól. A világgazdaságban a kereskedelmi háború eszkalációjának veszélye csökkent, az iráni, a török és az olasz helyzet viszont az energiaárakra és árfolyamokra már most is negatívan hat.
A parlamenti választáson a nyolc éve kormányzó Fidesz-KDNP újabb kétharmados többsége várhatóan maga után vonja az egycentrumú magyar modell korábbinál is markánsabb kiépítését. A versenyképesség folytatódó romlása, az EU-val való viszony kiéleződése, az EU-támogatások 2020 után csak mértékében bizonytalan csökkenése azonban nagy kihívást jelent e politika fenntarthatóságával kapcsolatban. A vállalati és lakossági hitelfelvétel drasztikus ösztönzésének ötlete a versenypiaci viszonyok megerősítése helyett inkább új problémának, semmint megoldásnak látszik. Idén azonban a növekedés még megközelítheti a 4%-ot.
