A rövid távon élénkítő pénzköltésre rábólint a kormány, de a hosszú távú gondokat nem akarja kezelni. Karsai Gábor cikke a G7-ben. Tovább a cikkre…
A rövid távon élénkítő pénzköltésre rábólint a kormány, de a hosszú távú gondokat nem akarja kezelni. Karsai Gábor cikke a G7-ben. Tovább a cikkre…
A magyar gazdaság az átmeneti tényezőkön alapuló, 2014. évi gyors növekedés után idén – a GKI előrejelzésének megfelelően – lassuló pályára került, az I. negyedévi 3,5%-os növekedést a II. negyedévben 2,7%-os, a III. negyedévben 2,4%-os ütem követte. A következő negyedévekben pedig inkább csak 2% körüli bővülés várható. A GKI idén a GDP 2,7%-os, jövőre 2,3% körüli emelkedésére számít. A beruházások az idei stagnálás után jövőre visszaesnek (-5%), a fogyasztás viszont GDP-hez közeli – idén attól kissé elmaradó, jövőre azt valamivel meghaladó – 2,5% körüli ütemben bővül. Az exporttöbblet 2015-ben látványosan, 2016-ban lassabban emelkedik. A külső és belső egyensúly mindkét évben kedvezően alakul, de a felminősítésre – többek között a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt – még egy kicsit várni kell. A bankadó csökkentéséből adódó banki mozgásteret az MNB egyre aktívabb beavatkozása szívja el. A perspektíva hiánya miatt sem a tőke, sem a munkaerő kiáramlásában nem várható fordulat, miközben a közszolgáltatások leépülése folytatódik. Tovább …
A magyar gazdaság 2014-ben a bárki által vártnál sokkal jobb teljesítményt mutatott, de előretekintve továbbra sem került a régióhoz mérten tartós felzárkózást biztosító pályára. A látványosan kedvező 2014. évi statisztikai adatok jórészt átmeneti tényezőkből és/vagy más területeken hozott, indokolatlanul súlyos áldozatokból adódnak. Tovább …
Az elemzés fő célja, hogy összegyűjtsük a külső egyensúlyt meghatározó fő tényezőket és meghatározzuk ezek szerepét a külső finanszírozási igény alakulásában.