Áprilisban kétéves mélypontjára esett a GKI konjunktúraindexe

Míg 2019 első negyedévében csak havonta kis lépésekkel csökkent a GKI konjunktúraindexe, áprilisban már jelentősebb volt a visszaesés, mint a megelőző három hónapban összesen. Ezzel a GKI konjunktúraindexe nagyjából két évvel ezelőtti – egyébként még magas – szintjére esett. Az áprilisi romlás – az előző két havihoz hasonlóan – az üzleti várakozások miatt következett be, a fogyasztóiak ugyanis harmadik hónapja javulnak, s már kedvezőbbek a tavaly év véginél.

A felmérési összefoglaló letölthető innen.

A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.

A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.

Kettős felzárkózás helyett elzárkózás

Negyedszázada, még Magyarország 2004. évi EU-csatlakozása előtt divatos közgazdasági-politikai kategória volt az úgynevezett kettős felzárkózás. Vagyis az, hogy Magyarország egy olyan intézményhez, nevezetesen az Európai Unióhoz csat- lakozik, amely sokkal fejlettebb ugyan nála, de valójában lemaradóban van a világ- gazdaságban. Vagyis a magyar felzárkózásnak nemcsak az EU-hoz képest kell vég- bemennie, eközben az egész EU növekedési képességének is jóval magasabb szintre kellene emelkednie.

A cikk letölthető innen.

Márciusban folytatódott a GKI konjunktúraindex lassú romlása

Míg 2018 utolsó negyedévében folyamatosan emelkedett, 2019 első negyedévében kis lépésekkel, de folyamatosan csökkent a GKI konjunktúraindexe. A márciusi romlás – a februárihoz hasonlóan – az üzleti várakozások miatt következett be, a fogyasztóiak ugyanis február után márciusban is kissé javultak, s gyakorlatilag elérték tavaly év végi szintjüket. A magyar gazdaság szereplőire összességében továbbra is erős optimizmus jellemző.

A felmérési összefoglaló letölthető innen.

A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.

A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.

Mennyit dolgozik a magyar munkavállaló?

A kormány a parlament elé terjesztette az ún. rabszolga-törvényt, aminek legkényesebb pontja az éves túlóra-keret radikális(400 órára történő) emelése. A tervezetről az elmúlt hetekben éles vita folyt, maga a kormányzat is ide-oda sasszézott az ügyben. A szokásos gyakorlat, azaz a társadalmi egyeztetés teljes hiányais kipipálva, a döntéshozók valóságosan sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldal képviselőivel nem egyeztettek, így maradt az odamondogatás, az egymás mellett elbeszélés. Azzal azonban minden megszólaló, képviseljen bármely szempontot és érdeket is, egyetértett, hogy a szabályozás-változás hatása a ledolgozott munkaidő jövőbeni emelkedéselesz. A kormányzati szereplők ezt pozitívumnak, a szakszervezeti vezetők pedig negatívumnaktartják, a munkaadók megosztottak. Ebben a helyzetben érdemes áttekinteni. e tekintetben merre tart Európa, hogyan alakult a közelmúltban az uniós országok gyakorlata.

A cikk letölthető innen.