Mennyit dolgozik a magyar munkavállaló?

A kormány a parlament elé terjesztette az ún. rabszolga-törvényt, aminek legkényesebb pontja az éves túlóra-keret radikális(400 órára történő) emelése. A tervezetről az elmúlt hetekben éles vita folyt, maga a kormányzat is ide-oda sasszézott az ügyben. A szokásos gyakorlat, azaz a társadalmi egyeztetés teljes hiányais kipipálva, a döntéshozók valóságosan sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldal képviselőivel nem egyeztettek, így maradt az odamondogatás, az egymás mellett elbeszélés. Azzal azonban minden megszólaló, képviseljen bármely szempontot és érdeket is, egyetértett, hogy a szabályozás-változás hatása a ledolgozott munkaidő jövőbeni emelkedéselesz. A kormányzati szereplők ezt pozitívumnak, a szakszervezeti vezetők pedig negatívumnaktartják, a munkaadók megosztottak. Ebben a helyzetben érdemes áttekinteni. e tekintetben merre tart Európa, hogyan alakult a közelmúltban az uniós országok gyakorlata.

A cikk letölthető innen.

Gyors a növekedés, de az infláció is

A harmadik negyedévi 4,8%-os, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte (4,5%-ra) GDP-előrejelzését. Ugyanakkor fenntartja 2019- ben 3,2%-ra történő lassulást feltételező várakozását. Ennek oka, hogy az EU-transzferek dinamizáló hatása csökken, a világgazdasági konjunktúra bizonytalanabb, s érdemben továbbra sem várható a versenyképesség javulása. Idén az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly romlik, s mindebben 2019-ben sem várható fordulat.

Az előrejelzés letölthető innen.

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.


Részletes információk.