Széll-el szemben

A nyár egyik kedvezőtlen makrogazdasági adata volt, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság az idei első félév végén ismét megközelítette a 80 százalékot. A 79,6 százalékos arány 2 százalékponttal volt magasabb az első negyedévi, és 2,7 százalékponttal a 2014 véginél. Ráadásul ha visszagondolunk arra, hogy a Széll Kálmán-terv alapján 2011-ben kidolgozott – az államadósság elleni harcot középpontba állító – konvergenciaprogram a 2010. évi 80 százalék körüli arány után 2015-re 64 százalékos adósságrátát prognosztizált, a helyzet még elszomorítóbb. /Karsai Gábor/ (Megjelent a Világgazdaság 2015. szeptember 15-i számában.) Karsai Gábor

A teljes cikk elérhető itt.

A hatalmi érdekek fogságában

A kormányzat a kedvező tavalyi és az idei első negyedévi adatokban gazdaságpolitikája igazolását látja, figyelmen kívül hagyva azok átmeneti és más területeken hozott áldozatokkal párosuló jellegét. Az eredmények inkább az alkalmazott gazdaságpolitika ellenére, semmint annak hatására születtek meg. (Megjelent a Világgazdaság 2015. augusztus 3-i számában.) Karsai Gábor

A teljes cikk elérhető itt.

Szerkezeti átalakulás – illeszkedés nélkül

A 2010 óta kialakult magyar politikai és gazdasági rendszer nem a 2008-as világgazdasági válságra és az 1990 óta kiépült európai piacgazdaság (kétségtelenül meglevő) működési zavaraira adott válaszként, hanem a választásokon kétharmados többséget szerző érdekcsoportnak a teljes politikai és gazdasági hatalom kiépítésére való törekvéseként értelmezhető.
Tovább …

Nix stex

A kormányzat a kedvező 2014. évi adatokban politikája igazolását látja. De miből fog Magyarország az idén és jövőre is jobban teljesíteni? Hiszen a munkaerő s a tőke távozóban van az országból, a bankok hitelállománya csökken, az EU-ból érkező támogatások pedig elkerülhetetlenül visszaesnek.

Tovább …

Pangás vagy váltás a gazdaságban

A gazdasági folyamatok 2013-ban viszonylagosan, átmenetileg és látszólagosan javultak. A GDP 1,1 százalékkal nőtt, de így sem érte el a 2011. évi szintet. A javulás főleg a mezőgazdaságnak – pontosabban az időjárásnak –, valamint az építőiparnak (az EU-források lehívhatósága érdekében gyorsított állami beruházásnövelésnek) volt az eredménye. Tovább …