Vissza a chaplini Modern időkhöz

A magyarországi munkaerőhiány egyik oka a magyar szakképzési rendszer elavultsága. A kormányzat az utóbbi időben többször is nekiveselkedett a rendszer átalakításának, egyelőre eredmények nélkül. A GKI vizsgálata szerint azonban az aktuális vállalati igényeket kiszolgáló oktatási rendszer nem is fog olyan munkaerőt piacra bocsátani, amilyenre egy versenyképes gazdaságnak szüksége van.

A cikk letölthető innen.

Mennyit dolgozik a magyar munkavállaló?

A kormány a parlament elé terjesztette az ún. rabszolga-törvényt, aminek legkényesebb pontja az éves túlóra-keret radikális(400 órára történő) emelése. A tervezetről az elmúlt hetekben éles vita folyt, maga a kormányzat is ide-oda sasszézott az ügyben. A szokásos gyakorlat, azaz a társadalmi egyeztetés teljes hiányais kipipálva, a döntéshozók valóságosan sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldal képviselőivel nem egyeztettek, így maradt az odamondogatás, az egymás mellett elbeszélés. Azzal azonban minden megszólaló, képviseljen bármely szempontot és érdeket is, egyetértett, hogy a szabályozás-változás hatása a ledolgozott munkaidő jövőbeni emelkedéselesz. A kormányzati szereplők ezt pozitívumnak, a szakszervezeti vezetők pedig negatívumnaktartják, a munkaadók megosztottak. Ebben a helyzetben érdemes áttekinteni. e tekintetben merre tart Európa, hogyan alakult a közelmúltban az uniós országok gyakorlata.

A cikk letölthető innen.

Kellenek-e a diplomások?

2010 óta felerősödtek azok a – kevés szakmai alátámasztással rendelkező – nézetek, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra van szükség, mivel Magyarország „újraiparosításra” szorul. Ennek ellentmond, hogy a modern, fejlett gazdaságok innováció vezéreltek, illetve gyorsan képesek adaptálni az új technikákat, technológiákat. Emiatt a felsőfokú képzettségű szakemberekre nagy igény mutatkozik. Emellett a szolgáltatásokban is nő a diplomások iránti kereslet (egészségügy, oktatás stb.).

A cikk innen tölthető le.

Nyugdíjasok a munkahelyeken?

A Kormány 2017-től lehetővé tette nyugdíjas szövetkezetek alakítását, egy friss döntés szerint pedig 2019-től nagyon nagy adókedvezménnyel fogja támogatni a nyugdíj melletti foglalkoztatást. A cél a magyarországi munkaerőhiány enyhítése. Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. Arról viszont keveset tudni, hogy ezzel a lehetőséggel mennyire kívánnak élni a nyugdíjasok. Ezért a GKI Zrt. 2018 júniusában 1000 fős, életkorra, nemre, iskolai végzettségre és lakóhelyre reprezentatív lakossági felmérést készített, melyben a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések is szerepeltek.

A cikk innen tölthető le.

A munkanélküliség csökkenése ellenére nem tűnt el a félelem

A GKI júliusi lakossági felmérésében a megkérdezettek átlagosan 76%-a javulást vagy stagnálást, 24%-a pedig romlást (növekvő állástalanságot) várt a munkanélküliek számában a következő 1 évben. (Ezek az arányok fél éve közel változatlanok). Mindeközben a KSH adatai szerint 2017 második negyedévében 196 ezer munkanélküli volt az országban és a munkanélküliségi ráta 4,2% volt (2013-ban még 10% feletti). Ezek az értékek a rendszerváltás óta a legjobb adatok, s ez alapján úgy tűnik, hogy nincs ok az aggodalomra. Mégis, a GKI felmérésének eredményei arra engednek következtetni, hogy hiába a javuló magyar foglalkoztatottsági mutatók, a válaszadók viszonylag jelentős része még mindig nem érzi biztonságban a munkahelyét.

A cikk innen tölthető le.