A kiskereskedelmi forgalom volumene 2018 első 11 hónapjában átlagosan 6,4%-kal nőtt. A legnagyobb bővülés (7,8%) januárban, míg a legkisebb (5,2%) novemberben volt. Augusztus óta folyamatos az ütem mérséklődése, ami a reálkeresetek lassuló növekedésével, a reálnyugdíjak stagnálásával és az egyéb szociális pénzbeli juttatások (pl. családi pótlék) reálérték vesztésével függ össze.
növekedés
Árt vagy használ, nem henyél
“Láthatóan hideg zuhanyként érte a kormányt az első negyedévi, mindenki várakozását alulmúló magyar GDP adat” – írja Karsai Gábor a Figyelő 2016. június 2-i számában. A teljes cikk letölthető innen.
Potemkin-növekedés
“A hazai gazdaság az idei első negyedéves növekedéséről megjelent lehangoló adatok ismételten előtérbe helyezték az unortodox gazdaságpolitikánk eddigi teljesítményeinek kérdőjeleit. Az alig félszázalékos, az előző negyedévhez mérten pedig negatív előjelű teljesítmény inkább azokat a vélekedéseket támasztják alá, amelyek az utóbbi két év átlagában valamivel 3 százalék fölé került növekedési ütem szinte egészét az EU-támogatások korábban nem tapasztalt felpörgetésével magyarázzák.”- írja Hegedűs Miklós a VG 2016. június 1-i számában. A teljes cikk letölthető innen.
Lassuló növekedés – gyorsuló fogyasztás
Az első negyedévben a magyar növekedésnél az EU-ban csak a görög volt kedvezőtlenebb. A vártnál is sokkal rosszabb adat miatt a GKI 2,3%-ról 2%-ra csökkentette idei növekedési prognózisát, de akár ennél lassúbb GDP-bővülés is lehetséges. Az építőipar zuhanása miatt valószínűleg a beruházások visszaesése is jelentősebb, 8% körüli lesz. Ugyanakkor a gyors keresetemelkedés hatására a fogyasztás bővülése 3,5% lehet.
Az előrejelzés letölthető innen.
A nagy kormányzati piramisjáték
Az idei év elején a magyar gazdaságra vonatkozó különböző, hazai és nemzetközi, független, illetve állami növekedési előrejelzések trendjükben, sőt számszerűleg is igen közel állnak egymáshoz. Nemcsak abban van egyetértés, hogy 2014-hez képest az idén is folytatódik a lassulás, majd 2017-ben némi gyorsulás várható, de abban is, hogy az ütemváltozás elsősorban az EU támogatások és ezzel a beruházások függvénye. Karsai Gábor (Megjelent a Figyelő 2016. március 17-i számában.)
A teljes cikk elérhető itt.