2010 óta felerősödtek azok a – kevés szakmai alátámasztással rendelkező – nézetek, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra van szükség, mivel Magyarország „újraiparosításra” szorul. Ennek ellentmond, hogy a modern, fejlett gazdaságok innováció vezéreltek, illetve gyorsan képesek adaptálni az új technikákat, technológiákat. Emiatt a felsőfokú képzettségű szakemberekre nagy igény mutatkozik. Emellett a szolgáltatásokban is nő a diplomások iránti kereslet (egészségügy, oktatás stb.).
oktatás
Munkaerőhiány alacsony foglalkoztatás mellett – Versenyképességi kihívások a hevesi munkaerőpiacon és az oktatásban
Északkelet-Magyarország – ezen belül Heves megye – egyes iparosodottabb térségeiben mind erőteljesebb a munkaadói igényeknek megfelelő munkaerő hiánya. A munkaerőhelyzet sajátos ellentmondása, hogy a munkaerő-kínálat gyarapítását szorgalmazó településektől nem is távoli kis falvakban az alacsony foglalkoztatás, a munkahiány és a lakosság ennek következtében folyamatos elvándorlása szabja meg a területfejlesztés fő feladatait.Papanek Gábor és társainak cikke a Polgári Szemlében. A cikk itt elérhető el.
Az oktatás, az egészségügyi valamint a szociális ellátás, mint versenyképességi tényezők
Molnár Lászlónak, a GKI vezérigazgatójának előadása a GKI Gazdaságkutató Zrt, a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Táncsics Mihály Alapítvány „Magyar versenyképesség közép- és kelet-európai összefüggésekben” című konferenciáján (2016. április 6.).
Az előadás letölthető innen.
Az egyetemek és az ipar
2012. október 30-án a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett nyilvános ülés egy, a Corvinus Egyetemen megvalósított, az egyetemek és az ipar közti technológia transzfer kérdéskörét vizsgáló TÁMOP projekt tapasztalatait vitatta meg. Kállay László és Béza Dániel egyetemi docensek mindenekelőtt arra mutattak rá, hogy míg az USA-ban e transzfer a gazdasági fejlődés talán legfontosabb előmozdítója volt, az EU-ban, s kiemelten Magyarországon a tudás-átadás e formája alig hasznosul. Hangsúlyozták, hogy az USA jelzett eredményei a szellemi tulajdonvédelmet erősítő Bayh-Dole törvény 1980-as elfogadása nyomán, s az egyetemi technológia-transzfer szervezetek tevékenységének a hatására keletkeztek. Európában viszont a Lisszaboni program a felsőoktatás, illetve a vállalati szféra közötti kapcsolatok gyengesége, s az alacsony K+F ráfordítások miatt sikertelen volt. A két felkért hozzászóló, Papanek Gábor, a GKI ny. ügyvezető igazgatója és Novotny Ádám főiskolai tanár, valamint a további hozzászólók egyetértettek az előadók megállapításaival és a hazai gondok számos további okára mutattak rá.