A tanulmány célja, hogy a visegrádi országok pénzügyi integrációját egy új módszertani eszközzel elemezze. A tőzsdei hozamokat és azok volatilitását, valamint a hosszú távú állampapírok hozamát és volatilitását is függőségi tesztekkel vizsgálja a szerző, folytonos wavelet transzformációval, napi piaci adatokon. A wavelet módszer alkalmazásával azonosíthatók a függőségi szintek és az elhúzódó hatások az egyes visegrádi országok pénzügyi piacain a válság utáni időszakban (2011 január és 2018 február). A magyar kötvénypiaci hozamok együttmozgásának szorossága az idővel változik, de 2017-től elszakadtak a régiós hozamoktól, azaz egyre függetlenebbé vált a 10 éves államkötvények hozama, ami vélhetően a Magyar Nemzeti Bank „Önfinanszírozási programjának” eredménye. Tovább a cikkre…
V4
Kinek jó a gyenge forint?
A Fed kamatemelései és az amerikai monetáris politika normalizálódását követően az Európai Központi Bank is a szigorítás útjára lépett, amit az MNB nem követett. A nemzetközi pénzügyi kondíciók megváltozása, a globális kereskedelmi háború lehetősége, valamint a török pénzügyi rendszer megrendülése és a bizonytalan olasz politikai helyzet miatt is a fejlődő és felzárkózó országokból – így Magyarországról – jelentős a tőkekiáramlás. A több évnyi tartós, de enyhe értékvesztés után a forint jelentősen leértékelődött: az április végi árfolyam július elejére 6%-kal csökkent az euróhoz és 10%-kal a dollárhoz képest, majd enyhén korrigált.
Egy látszólagos reformprogram
Az elmúlt hónapokban több új elem jelent meg a kormányzat gazdaságpolitikai retorikájában. Az új elemek sorát a miniszterelnök júniusi bejelentése nyitotta meg, amelyben egy esetleges világgazdasági válságra hivatkozva 2019-re egy „masszív és földrengésbiztos” költségvetést igényelt.
Karsai Gábor cikke a G7 portálon.
Az „elmúlt 8 év” és a „majdnem elmúlt 8 év” – A háztartások fogyasztása
A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14%-kal nőtt Magyarországon, mely a V4 országok közül a leglassúbb növekedés. A lengyel háztartások eközben 54%-kal, a szlovákok 42%-kal, míg a csehek 36%-kal tudták növelni fogyasztásukat. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább növekszik, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken.
Az „elmúlt 8 év” és a „majdnem elmúlt 8 év” – Ipar
A magyar ipar – ezen belül is főként a feldolgozóipar – a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás első évtizedének egyik sikertörténete. Az ezredfordulóra a nemzetgazdasági ág maga mögött hagyta a transzformációs válságot és – elsősorban a külföldi működőtőke betelepülésnek köszönhetően – a gazdaság motorjává vált.
A cikk innen tölthető le.