A 2019-es költségvetés tervezésének időszakában a miniszterelnök arról beszélt, hogy egy „földrengés biztos”, óvatos és megfelelő tartalékokkal rendelkező költségvetésre van szüksége az országnak, mert a világban észlelhető gazdasági folyatok egy újabb, komoly válság közeledtére utalnak. Dr. Karsai Gábort, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettesét ennek a realitásáról kérdeztük.
A teljes interjú az alábbi linken érhető el.
A Fed kamatemelései és az amerikai monetáris politika normalizálódását követően az Európai Központi Bank is a szigorítás útjára lépett, amit az MNB nem követett. A nemzetközi pénzügyi kondíciók megváltozása, a globális kereskedelmi háború lehetősége, valamint a török pénzügyi rendszer megrendülése és a bizonytalan olasz politikai helyzet miatt is a fejlődő és felzárkózó országokból – így Magyarországról – jelentős a tőkekiáramlás. A több évnyi tartós, de enyhe értékvesztés után a forint jelentősen leértékelődött: az április végi árfolyam július elejére 6%-kal csökkent az euróhoz és 10%-kal a dollárhoz képest, majd enyhén korrigált.
Versenyképességre csak versenyben lehet szert tenni – ezt ajánlja a kereskedelmi háború irányítóinak a figyelmébe Némethné Pál Katalin, a GKI kutatásvezetője. A Független Hírügynökségnek adott interjújában leszögezte, hogy a magyar gazdaság mélyen integrálódott az európai gazdaságba, az értékláncokba, ezért vastagon megérzi a kereskedelmi háború hatásait.
A teljes interjú az alábbi linken érhető el.
Orbánék úgy döntöttek: nem beszélnek arról, hogy ők is hibásak, ráfogják a kiigazítás szükségességét a bizonytalanabb világra Ugyan súlyos feszültségek vannak a világgazdaságban, ám nagyobb válság nem látszik, bár persze ezeket sosem lehet kizárni A 2,5 százalékos hiánycél nem volt fenntartható, strukturális problémák miatt tehát csökkenteni kell Az elmúlt 2-3 évben nagyon nagy hibákat követtek …
A teljes interjú az alábbi linken érhető el.
Losoncz Miklós, a Budapesti Gazdasági Egyetem PSZK Pénzügy Tanszékének kutatóprofesszora és a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője új könyvében átfogó elemzést nyújt az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséhez vezető folyamatokról, a Brexitnek a szigetországot és az EU-t érintő hatásairól, kiemelt figyelemmel a brit kiválást követően körvonalazható lehetséges kétoldalú kereskedelempolitikai együttműködési modellekre. A rendkívül gazdag forrásanyagot feldolgozó könyv részletesen foglalkozik az Európai Bizottságnak az EU jövőjéről megfogalmazott öt forgatókönyve elemzésével, az integrációs szervezet brit kilépés nyomán formálódó új stratégiájának értékelésével.
A könyv az alábbi linken érhető el.