Kinek jó a gyenge forint?

A Fed kamatemelései és az amerikai monetáris politika normalizálódását követően az Európai Központi Bank is a szigorítás útjára lépett, amit az MNB nem követett. A nemzetközi pénzügyi kondíciók megváltozása, a globális kereskedelmi háború lehetősége, valamint a török pénzügyi rendszer megrendülése és a bizonytalan olasz politikai helyzet miatt is a fejlődő és felzárkózó országokból – így Magyarországról – jelentős a tőkekiáramlás. A több évnyi tartós, de enyhe értékvesztés után a forint jelentősen leértékelődött: az április végi árfolyam július elejére 6%-kal csökkent az euróhoz és 10%-kal a dollárhoz képest, majd enyhén korrigált.

A cikk innen tölthető le.

 

Vastagon megérezzük a vámháborút – interjú Némethné Pál Katalinnal

Versenyképességre csak versenyben lehet szert tenni – ezt ajánlja a kereskedelmi háború irányítóinak a figyelmébe Némethné Pál Katalin, a GKI kutatásvezetője. A Független Hírügynökségnek adott interjújában leszögezte, hogy a magyar gazdaság mélyen integrálódott az európai gazdaságba, az értékláncokba, ezért vastagon megérzi a kereskedelmi háború hatásait.

A teljes interjú az alábbi linken érhető el.

Jobb ha a gyerekemnek és a feleségemnek is ugyanazt az igazságot mondom – interjú Vértes Andrással

Orbánék úgy döntöttek: nem beszélnek arról, hogy ők is hibásak, ráfogják a kiigazítás szükségességét a bizonytalanabb világra Ugyan súlyos feszültségek vannak a világgazdaságban, ám nagyobb válság nem látszik, bár persze ezeket sosem lehet kizárni A 2,5 százalékos hiánycél nem volt fenntartható, strukturális problémák miatt tehát csökkenteni kell Az elmúlt 2-3 évben nagyon nagy hibákat követtek …

A teljes interjú az alábbi linken érhető el.

Losoncz Miklós letölthető szakkönyve a Brexitről

Losoncz Miklós, a Budapesti Gazdasági Egyetem PSZK Pénzügy Tanszékének kutatóprofesszora és a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője új könyvében átfogó elemzést nyújt az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséhez vezető folyamatokról, a Brexitnek a szigetországot és az EU-t érintő hatásairól, kiemelt figyelemmel a brit kiválást követően körvonalazható lehetséges kétoldalú kereskedelempolitikai együttműködési modellekre. A rendkívül gazdag forrásanyagot feldolgozó könyv részletesen foglalkozik az Európai Bizottságnak az EU jövőjéről megfogalmazott öt forgatókönyve elemzésével, az integrációs szervezet brit kilépés nyomán formálódó új stratégiájának értékelésével.

A könyv az alábbi linken érhető el.

Rangon alul

Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) e héten közzétett versenyképességi listáján a 60. helyet szerezte meg, ezzel a tavalyi, hat hellyel való visszacsúszást követően kilenc helyezéssel javította pozícióját. Ez jó hír. Az ilyen listákkal kapcsolatban korábban igen szkeptikus jegybank azonban most, a javulás idején mégsem örülhet eléggé.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. szeptember 28-i számában.
A cikk itt érhető el.