A GKI Gazdaságkutató Zrt. szembesítette 1995 és 2011 között közreadott éves makrogazdasági előrejelzéseinek legfontosabb számszerű prognózisait a tényadatokkal. A prognózisok és a tényadatok közötti eltérések nemcsak előrejelzési hibák eredményei. Számos egyéb tényező is befolyásolhatja az előrejelzések minőségét, megbízhatóságát. Ilyenek például a külső környezeti és az „importált” gazdasági hatások, a kormányzat beavatkozása a gazdaságba, illetve a statisztikai adatok folyamatos korrekciója.
A GKI egy adott évre hatszor készít előrejelzést. Ezek pontossága az időben előre haladva – a felhasznált információs bázis fokozatos szélesedésével párhuzamosan – egyre javul. A legpontosabb előrejelzéseket a GKI a fogyasztói árindexre adta. A vizsgált időszakban a GKI előrejelzései és az inflációs tényszámok átlagos abszolút eltérése 0,7 százalékpont, ami kifejezetten alacsony érték. A magyar gazdaság teljesítményét legjobban jellemző mérőszámnak, a GDP volumenindexének előrejelzése és a tényadatok közötti különbségek abszolút értékeinek átlaga 1 százalékpont volt az 1995 és 2011 közötti időszakban, ami szintén kedvező érték. Ezt bizonyítja, hogy a KSH által először – általában a tárgyévet követő márciusban – közölt statisztika és a végleges GDP-adatok közötti átlagos eltérés 0,6 százalékpont, alig jobb, mint a GKI által sok hónappal vagy akár egy évvel korábban készített előrebecslésé. A GKI által a 2006 és 2011 közötti időszakban készített GDP- és fogyasztói árindex-előrejelzések megbízhatósága megfelel a Reuters által kiadott – 25-30 szakértő és intézmény várakozásainak átlagát tükröző – prognózisokénak.
Az előrejelzések készítői, azáltal, hogy prognózis-készítésre adták a fejüket, vállalják a hiba, a tévedés lehetőségét is. Nem véletlen, hogy gazdasági elemzések és előrejelzések bevezetőjében sokszor feltűnik a felelősség kizárásáról szóló szöveg. Természetesen a GKI sem vállal felelősséget az előrejelzései alapján hozott üzleti döntésekért. Magukért a prognózisokért azonban igen, ezért is hozza rendszeresen nyilvánosságra azok beválását.
A teljes tanulmány elérhető itt.
