Tények és tabuk

Vajon szebb képet mutat-e Magyarországról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pár hete megjelent első Versenyképességi jelentése, mint a nagy nemzetközi intézmények versenyképességi listái? A kérdés azért is indokolt, mert a kormányzat és az MNB vezetői több ízben is kritizálták, túlzottan szubjektívnek minősítették ez utóbbiakat. Vitatták, hogy a magyar gazdaság objektív kritériumok alapján is az EU sereghajtói közé tartozna, s úgy vélték, hogy Magyarország versenyképessége igenis javult 2010 óta.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. november 24-i számában.
A cikk itt érhető el.

Az „elmúlt 8 év” és a „majdnem elmúlt 8 év” – Piactisztító vagy piactaszító a minimálbér-emelés?

2004 és 2016 között a versenyszférában a nettó reálkeresetek összesen 36%-kal nőttek, míg a közszférában mindössze 5,2%-kal. A vállalkozások gyorsabb béremelkedésének oka az utóbbi években kialakult munkaerőhiány, a minimálbér erőltetett emelése, valamint a fejlesztések révén létrejött magasabb hozzáadott értékű, s ezzel magasabb jövedelmet biztosító munkahelyek voltak. A közszférában a 13. havi illetmény eltörlése, a keresetek befagyasztása, majd az utóbbi néhány évben néhány ágazatban (oktatás, egészségügy, honvédelem) bekövetkezett ugrásszerű béremelés következménye az összességében szerény emelkedés.

A cikk innen tölthető le.

Munkahelyteremtés állami támogatással

Az üzleti beruházásokon belül az elmúlt években jelentősen emelkedett az egyedi kormánydöntésű (EKD) beruházási támogatások nagysága, valamint a támogatások összegének az ígért beruházásokhoz és a vállalt új foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya. 2004 és 2013 között a támogatások éves megítélt összege általában jóval évi 30 milliárd forint alatt maradt, ám 2014-ben meghaladta a 40, 2016-ban pedig már a 60 milliárd forintot. Idén az első nyolc hónapban 36,3 milliárd forint támogatásról született döntés.

Pomogyi Fanni írása a Világgazdaság 2017. november 14-i számában.
A cikk itt érhető el.

Stabil kilátások és ketyegő árbomba az ingatlanpiacon

A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 októberében -1 illetve 0. A fővárosi index 2 ponttal csökkent, az országos nem változott az előző felméréshez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket az előbbi mutató 4 ponttal múlja alul, míg az utóbbi 2 ponttal haladja meg. Az ingatlanpiaci kilátások tetőzésén már kb. egy évvel túl vagyunk, de még a jelenlegi várakozások is derűlátóak.

Az elemzés letölthető innen.

Az indexek számszerű értékei elérhetők itt.