Májusban hároméves csúcsára került a GKI konjunktúraindexe

Májusi, viszonylag szerény emelkedése is hároméves csúcsára vitte a GKI konjunktúraindexét. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az emelkedés elsősorban a szolgáltató cégeknek köszönhető: májusi kirobbanó optimizmusuk tizennyolc éve nem látott szintre repítette bizalmi indexüket. Eközben az ipari várakozások kissé, a kereskedelmiek jelentősen romlottak, míg az építőipariak alig, a fogyasztóiak pedig csak hibahatáron belül javultak.

A felmérési összefoglaló letölthető innen.

A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.

A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.

Éveken belül befulladhat a magyar ingatlanpiac

Átmenetileg élénkülhet a magyar gazdaság 2017-2018-ban, majd 2020-tól lassulás és bizonytalanság jöhet, ha nem javul radikálisan az ország versenyképessége – mondta Karsai Gábor a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a Napi.hu Az ingatlanpiac sem nő az égig? című konferenciáján. A makrogazdasági adatok alapján látszik, hogy az unió nélkül bajban lennénk.

A Napi.hu cikkét ii érheti el.

Globális helyzetkép: folytatódik a fellendülés

Az Európai Konjunktúrakutató Intézetek Szervezete (Association of European Conjuncture Institutes – AIECE) májusi konferenciáján részt vevők viszonylag optimistán értékelték a világgazdaság, az EU, illetve az euróövezet gazdasági kilátásait, aránylag mérsékelt negatív kockázatok mellett. A külső környezet értékelése a bizonytalan politikai események és a geopolitikai feszültségek ellenére meglehetősen optimista. A mérsékelt világgazdasági fellendülés folytatódik, a deflációs nyomás enyhül, az ipari termelés dinamikája gyorsul.

Losoncz Miklós írása a Világgazdaság 2017. május 12-i számában. A cikk itt érhető el.

Eddig a vártnál gyorsabb ipari és lassabb kiskereskedelmi bővülés

Idén a magyar gazdasági növekedés – mindenekelőtt az EU-támogatások újraindulásának köszönhetően – 2%-ról 3,2%-ra gyorsul. A beruházások a tavalyi 20%-os visszaesés után 8%-kal bővülnek, a fogyasztás növekedési üteme 4,2%-ról 5%-ra emelkedik. Termelési oldalról a gazdaság dinamizálója a tavalyi visszaesés nagy részét ledolgozó építőipar lesz, de a mezőgazdaság kivételével – ahol a tavalyi kiugrás után „természetes fogyás” várható – feltehetőleg minden ágazat bővülni fog. Az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly kissé romlik, de kedvező marad. A hosszabb távú fejlődés fő tényezőiben – az intézmények működésében, a piaci megoldások háttérbe szorításában, a szerkezeti reformok elkezdésében – nem várható érdemi javulás.

Az előrejelzés letölthető innen. 

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.

Részletes információk.

Egy élénkítési vita margójára

Az elmúlt hetekben szokatlanul nyílt vita – a résztvevők szerint tartalmas szakmai párbeszéd – alakult ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) között a követendő költségvetési politikáról. Az MNB vezetői szerint a tervezettnél szigorúbb 2016. évi költségvetési politika összességében 0,5-0,6 százalékponttal csökkentette a tavalyi (2 százalékos) gazdasági növekedést. Ráadásul úgy vélik, hogy a deficit idén is elmarad a céltól, 1,6–2 százalék között lehet majd (a tervezett 2,4 százalékkal szemben). Szerintük a tavalyi növekedés közel fele a monetáris politikának volt köszönhető, a hitelprogramok és a kamatpolitika azonban elérte lehetőségei határait, miközben a fiskális politika nem használja ki mozgásterét.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. május 2-ai számában. A cikk itt érhető el.