“Terhek és ellensúlyok” – Hány főt érintenek a kötelező béremelések?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

A cikket innen töltheti le.

Tavaly több mint 60%-kal estek a költségvetési szektor beruházásai

2016-ban a GKI előrejelzésével azonos, 2%-os volt a magyar növekedés. Idén 3%-os, vagy kissé magasabb lehet a magyar GDP növekedése. Főként az EU-támogatások újraindulása következtében a tavalyi, 20%-os beruházási zuhanást 2017-ben érdemi, körülbelül 8%-os növekedés váltja fel, miközben a már a múlt évben is lendületesen növekvő fogyasztás kissé tovább gyorsulhat. Az import bővülése azonban gyorsabb lesz az exporténál, s a cserearányok kedvező esetben is csak stagnálnak. Élénkül az infláció. A belső és külső egyensúly némileg romlik, de továbbra is igen kedvező marad.

Az előrejelzés letölthető innen. 

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.

Részletes információk.

Februárban megállt a GKI konjunktúraindexének emelkedése

Februárban – három hónapos emelkedés után – megállt a GKI konjunktúraindexének javulása. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások nem változtak, a fogyasztóiak kismértékben romlottak. A GKI konjunktúraindexe mintegy három éve viszonylag szűk sávban ingadozik, ennek januárhoz hasonlóan most is a felső részén található.

A felmérési összefoglaló letölthető innen.

A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.

A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.

A megmagyarázhatatlan bizonyítvány

A Portfolio.hu internetes portál Agrarszektor.hu oldala 2017. február 10-én összefoglaló cikkben közölte „Az agrármatek sem jön ki” című cikkemet és a Földművelésügyi Minisztériumtól kért magyarázatot.

Némethné Pál Katalin reagálása „Az agrármatek sem jön ki” című cikkünkre érkezett minisztériumi véleménnyel kapcsolatban.

A válaszcikk letölthető innen.

 

Versenyképesség és gazdaságpolitika

A 2011-ben készült Magyar Növekedési Terv a magyar versenyképesség romlásának megállítását, öt éven belül az EU legversenyképesebb tíz országa közé kerülést célozta meg. Ez nemcsak, hogy nem sikerült, de Magyarország versenyképessége tovább romlott, amelyben fontos szerepe volt a gazdaságpolitikának, annak, hogy az állam nem költ eleget a humántőkére, s nem biztosítja a növekedéshez szükséges kiszámítható környezetet.
Karsai Gábor írása a Köz-Gazdaság 2017/1. számában. A cikk itt érhető el.