A megmagyarázhatatlan bizonyítvány

A Portfolio.hu internetes portál Agrarszektor.hu oldala 2017. február 10-én összefoglaló cikkben közölte „Az agrármatek sem jön ki” című cikkemet és a Földművelésügyi Minisztériumtól kért magyarázatot.

Némethné Pál Katalin reagálása „Az agrármatek sem jön ki” című cikkünkre érkezett minisztériumi véleménnyel kapcsolatban.

A válaszcikk letölthető innen.

 

Versenyképesség és gazdaságpolitika

A 2011-ben készült Magyar Növekedési Terv a magyar versenyképesség romlásának megállítását, öt éven belül az EU legversenyképesebb tíz országa közé kerülést célozta meg. Ez nemcsak, hogy nem sikerült, de Magyarország versenyképessége tovább romlott, amelyben fontos szerepe volt a gazdaságpolitikának, annak, hogy az állam nem költ eleget a humántőkére, s nem biztosítja a növekedéshez szükséges kiszámítható környezetet.
Karsai Gábor írása a Köz-Gazdaság 2017/1. számában. A cikk itt érhető el.

A lakáspiacon továbbra is Budapest mutatja az irányt, az üzleti ingatlanpiacon felzárkózik a vidék

A GKI-MGYOSZ fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 januárjában +4 illetve +2. A fővárosi index az előző negyedévhez képest csak hibahatáron belül változott (minimálisan nőtt), míg az ország egészét jellemző 3 ponttal magasabb az egy negyedévvel ezelőttinél. Az egy évvel ezelőtti értékeket mindkét mutató 7-7 ponttal haladja meg.

Az elemzés letölthető innen.

Az indexek számszerű értékei elérhetők itt.

Az agrármatek sem jön ki

Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter január 17-i sajtótájékoztatóján beszámolt a magyar mezőgazdaság erősödéséről, számokkal is alátámasztva kijelentéseit. Az elért sikerek azonban nem akkorák és messze nem olyan tartósak, mint ahogyan azt a tárca vezetője prezentálta. A miniszter állítása szerint a mezőgazdaság kibocsátása 2010 óta 55%-kal bővült. Nos, a KSH adatai (STADAT 4.1.2 tábla) szerint a mezőgazdaság bruttó kibocsátása 2015-ben csak 22,5%-kal haladta meg az egyébként igen rossz 2010 évit.

A cikk letölthető innen. 

Idén 3 százalék körüli lehet a gazdasági növekedés

A 2016. évi 2% után idén 3% körüli lehet a magyar GDP növekedése. Főként az EU-támogatások újraindulása következtében a tavalyi jelentős beruházási visszaesést idén érdemi növekedés váltja fel, miközben a már a múlt évben is nagyon gyorsan növekvő fogyasztás lendülete folytatódni fog. Az import bővülése azonban 2 százalékponttal gyorsabb lesz az exporténál, s a cserearányok kedvező esetben is csak stagnálnak. Élénkül az infláció. Miközben az idei gazdasági adatok kedvezőek lesznek, nem látszanak a jelei az EU-támogatások 2020 utáni kifutását követő időszakra való felkészülésnek.

Az előrejelzés letölthető innen. 

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.

Részletes információk.