Hol van már a tavalyi CSOK?

Az előző, 2007-2013-as EU ciklus forrásainak felhasználását követően 2015-től látni lehetett, hogy a beruházások korábbi növekedése nem tartható fenn. Ezért szükségessé vált valamilyen beruházási ösztönző bevezetése. A kormány az ingatlanpiacon keresztül kívánta felpörgetni a gazdaságot, lendületet adva a 2013-2015 átlagában 8 ezer körülire csökkentett lakásépítésnek, egyúttal tovább pörgetve az adásvételi tranzakciók már 2014-ben 28, 2015-ben pedig 21%-os növekedését. Ennek érdekében 2015 júliusától bevezették a CSOK-ot, majd 2016 januárjától a lakáspiaci áfa-t csökkentették 27%-ról 5%-ra 2019-ig. 2016 szeptemberétől tovább lazítottak a CSOK feltételrendszerén

A cikk innen tölthető le.

A vidék menti meg a lakáspiaci fellendülést

A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci indexeinek értéke 2018 januárjában -1 illetve 1. A fővárosi index hibahatáron belül csökkent, míg az országos 1 ponttal emelkedett az előző (tavaly októberi) felméréshez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket az előbbi mutató 4, míg az utóbbi 1 ponttal múlja alul. A fővárosi ingatlanpiaci kilátások tetőzése 5 negyedévvel ezelőtt következett be, azóta nagyon lassú ereszkedésnek vagyunk tanúi. Az országos index lokális csúcsa egy évvel ezelöttre datálódik, a mostani indexérték ennek közelében található.

Az elemzés letölthető innen.

Az indexek számszerű értékei elérhetők itt.

Az utolsó negyedévben kissé gyorsulhatott a növekedés

A magyar gazdaság idén várhatóan a 2017. évihez hasonló, 4% közeli ütemben bővül. Ez érdemben meghaladja az EU 2,5% alatti átlagát, de a régióban a közepesek közé tartozik. A beruházások tavalyi 20%-os növekedése idén kb. a felére lassul, a fogyasztás 4% feletti emelkedése 2018-ban lényegében fennmarad. Az export bővülésének üteme viszont közeledik az importéhoz. Emelkednek a beérkező EU-transzferek. Az infláció kissé gyorsul.
Az előrejelzés letölthető innen. 
Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.
Részletes információk.

Az „elmúlt 8 év” és a „majdnem elmúlt 8 év” – A háztartások fogyasztása

A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14%-kal nőtt Magyarországon, mely a V4 országok közül a leglassúbb növekedés. A lengyel háztartások eközben 54%-kal, a szlovákok 42%-kal, míg a csehek 36%-kal tudták növelni fogyasztásukat. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább növekszik, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken.

A cikk innen tölthető le.

Januárban év végi csúcsához képest is javult kissé a GKI konjunktúraindexe

Januárban 2017 végi történelmi csúcsához képest is – igaz hibahatáron belül – de emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint ez az üzleti várakozások minimális javulásának és a fogyasztóiak némi romlásának eredője. A cégek a bővülés fő akadályának a munkaerő-hiányt tekintik.

A felmérési összefoglaló letölthető innen.

A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.

A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.