A minimálbér-emelés valódi hatásai

2017. január 1-től a Kormány felemelte a kötelező minimálbért, így annak összege 74 ezer forintról 85 ezerre, a szakmunkás nettó minimálbér (garantált bérminimum) 86 ezerről 107 ezer forintra nőtt. A magyar vállalatok többsége kisvállalkozás, s jellemzően alacsony bérszínvonalon működnek. A jelentős mértékű béremelés pont ezen réteget érinti leginkább. A nagyobb vállalatok jellemzően minimálbér felett foglalkoztatják alkalmazottaikat, így az emelés rájuk kis mértékben hat. Megvizsgáltuk, hogyan változott a kötelező minimálbér-emelés hatására a minimálbérre bejelentett munkavállalók fizetése.

A cikk innen tölthető le.

Bűn vagy hiba

Másfél évvel ezelőtt, amikor kiderült, hogy Magyarország technikailag nagyjából teljesítette a maastrichti kritériumokat, vagyis gazdasági szempontból végre csatlakozhatna az euróövezethez, a kormányzat gyorsan világossá tette, hogy ez évtizedes távlatban sincs napirenden. Ez nem volt meglepetés, hiszen a forintnak az Alaptörvényben való szerepeltetése – noha Magyarország már sokkal korábban kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére – világosan jelezte a legfelső politikai akaratot.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. július 7-i számában. A cikk itt érhető el.

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy dolgozókat, akik még hivatalosan itthon vannak bejelentve, akkor a valós csökkenés 500 ezer körül lehet. Ez nem egyformán érinti a hazai településeket. Emellett jelentős számú olyan belső elvándorló is van, aki nem jelenik meg a kimutatásokban, mivel állandó lakcímét megőrizte.

A cikk innen tölthető le.

Előrejelzés 2017-re

A magyar gazdaság 2017 első negyedévében 4,2%-kal, senki által nem várt sebességgel bővült. 2007 óta csak egyszer volt ennél gyorsabb növekedést mutató negyedév. A magas dinamikát az alacsony bázis is jelentős mértékben segítette. A magyar növekedés sokkal gyorsabb volt az EU átlagánál, a régióban azonban ez nem volt kiugró teljesítmény. A magyarnál több mint 1 százalékponttal gyorsabb volt a román és a szlovén, de dinamikusabb a lengyel és a három balti ország növekedése is. Az áprilisi adatok fékeződést jeleznek Magyarországon, a mezőgazdaságban az idei visszaesés jelentős lesz. Az év során a fogyasztás gyorsulása, de a beruházások markáns lassulása várható. Ezért a GKI az eddigi 3,2%-ról csak 3,5%-ra emelte idei növekedési prognózisát, bár az ennél kissé gyorsabb emelkedésnek is van esélye. A külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövidtávon elfogadhatóak. A magyar gazdaság középtávú pályája szempontjából fontos, hogy az EU-ban – a német választások után – napirendre kerül a szoros együttműködésre kész országok integrációjának elmélyítése. Ez ugyanis az EU perifériájára szoríthatja Magyarországot, miközben a korábbinál kevésbé számíthat a jelenlegi működése szempontjából meghatározó fontosságú EU-transzferekre.

Az előrejelzés letölthető innen. 

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.

Részletes információk.

A dübörgés dilemmái

A magyar gazdaság 2017. első negyedévében 4,2 százalékkal, senki által sem várt sebességgel bővült. 2007 óta csak egyszer volt ennél gyorsabb növekedést mutató negyedév. Folytatódik-e ez a „dübörgés”? Mit mutatnak a GDP összetevői?

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. június 9-i számában. A cikk itt érhető el.