A vártnál gyorsabb növekedés

2017 első negyedévében a magyar GDP 4,1%-kal, a vártnál gyorsabban bővült. Ezért a GKI már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, s legalább 3,5%-os éves növekedésre számít.  Az építőipar és az ipar eddig a korábban gondoltnál gyorsabban, a kereskedelem lassabban bővült. Ez utóbbi különösen a rendkívül gyors béremelkedés fényében meglepő.

Az előrejelzés letölthető innen. 

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.

Részletes információk.

Éveken belül befulladhat a magyar ingatlanpiac

Átmenetileg élénkülhet a magyar gazdaság 2017-2018-ban, majd 2020-tól lassulás és bizonytalanság jöhet, ha nem javul radikálisan az ország versenyképessége – mondta Karsai Gábor a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a Napi.hu Az ingatlanpiac sem nő az égig? című konferenciáján. A makrogazdasági adatok alapján látszik, hogy az unió nélkül bajban lennénk.

A Napi.hu cikkét ii érheti el.

Eddig a vártnál gyorsabb ipari és lassabb kiskereskedelmi bővülés

Idén a magyar gazdasági növekedés – mindenekelőtt az EU-támogatások újraindulásának köszönhetően – 2%-ról 3,2%-ra gyorsul. A beruházások a tavalyi 20%-os visszaesés után 8%-kal bővülnek, a fogyasztás növekedési üteme 4,2%-ról 5%-ra emelkedik. Termelési oldalról a gazdaság dinamizálója a tavalyi visszaesés nagy részét ledolgozó építőipar lesz, de a mezőgazdaság kivételével – ahol a tavalyi kiugrás után „természetes fogyás” várható – feltehetőleg minden ágazat bővülni fog. Az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly kissé romlik, de kedvező marad. A hosszabb távú fejlődés fő tényezőiben – az intézmények működésében, a piaci megoldások háttérbe szorításában, a szerkezeti reformok elkezdésében – nem várható érdemi javulás.

Az előrejelzés letölthető innen. 

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.

Részletes információk.

Egy élénkítési vita margójára

Az elmúlt hetekben szokatlanul nyílt vita – a résztvevők szerint tartalmas szakmai párbeszéd – alakult ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) között a követendő költségvetési politikáról. Az MNB vezetői szerint a tervezettnél szigorúbb 2016. évi költségvetési politika összességében 0,5-0,6 százalékponttal csökkentette a tavalyi (2 százalékos) gazdasági növekedést. Ráadásul úgy vélik, hogy a deficit idén is elmarad a céltól, 1,6–2 százalék között lehet majd (a tervezett 2,4 százalékkal szemben). Szerintük a tavalyi növekedés közel fele a monetáris politikának volt köszönhető, a hitelprogramok és a kamatpolitika azonban elérte lehetőségei határait, miközben a fiskális politika nem használja ki mozgásterét.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. május 2-ai számában. A cikk itt érhető el.

A GKI és a KPMG közös tanulmánya a Miniszterelnökség számára

A magyarországi európai uniós források felhasználásának és hatásainak elemzése a 2007-2013-as programozási
időszak vonatkozásában. A GKI és a KPMG közös tanulmánya a Miniszterelnökség számára.

A tanulmány itt érhető el.