Versenyképesség és gazdaságpolitika

A 2011-ben készült Magyar Növekedési Terv a magyar versenyképesség romlásának megállítását, öt éven belül az EU legversenyképesebb tíz országa közé kerülést célozta meg. Ez nemcsak, hogy nem sikerült, de Magyarország versenyképessége tovább romlott, amelyben fontos szerepe volt a gazdaságpolitikának, annak, hogy az állam nem költ eleget a humántőkére, s nem biztosítja a növekedéshez szükséges kiszámítható környezetet.
Karsai Gábor írása a Köz-Gazdaság 2017/1. számában. A cikk itt érhető el.

Idén 3 százalék körüli lehet a gazdasági növekedés

A 2016. évi 2% után idén 3% körüli lehet a magyar GDP növekedése. Főként az EU-támogatások újraindulása következtében a tavalyi jelentős beruházási visszaesést idén érdemi növekedés váltja fel, miközben a már a múlt évben is nagyon gyorsan növekvő fogyasztás lendülete folytatódni fog. Az import bővülése azonban 2 százalékponttal gyorsabb lesz az exporténál, s a cserearányok kedvező esetben is csak stagnálnak. Élénkül az infláció. Miközben az idei gazdasági adatok kedvezőek lesznek, nem látszanak a jelei az EU-támogatások 2020 utáni kifutását követő időszakra való felkészülésnek.

Az előrejelzés letölthető innen. 

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.

Részletes információk.

Harmadik hónapja emelkedik a GKI konjunktúraindexe

2017 januárjában immár harmadik hónapja javult a GKI konjunktúraindexe, mely ezzel megközelítette egy évvel ezelőtti értékét. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások csak 2016 nyári szintjükre emelkedtek, a fogyasztóiak viszont utoljára tizenegy éve, 2006 februárjában voltak a mostaninál kedvezőbbek. A GKI konjunktúraindexe mintegy három éve viszonylag szűk sávban ingadozik, most ennek a felső részén található.

A felmérési összefoglaló letölthető innen.

A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.

A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.

Az elmúlt hét év: Magyarország számokban 2010-2016

A második Orbán-kormány eredményeit elemezve hét év szabadság- és egyéb típusú harc, illetve több száz millió eurónyi uniós pénz elköltése után ideje képet kapnunk róla, hogyan áll a magyar gazdaság és társadalom a legfrissebb számok tükrében 2010-hez képest.

Veres Máté írása az Új Egyenlőségben.

A cikk itt érhető el.

Előrejelzés 2016-2017-re

eurohazA magyar gazdaság lényegében a szeptemberben jelzett pályán halad. Az EU-támogatások apálya miatt a 2016. évi GDP-növekedés 2%-ra, a régióban az egyik legalacsonyabbra lassul. Majd dinamikája 2017-ben, az EU-transzferek kezdődő dagálya és a gyorsuló fogyasztás-bővülés hatására 3% környékére emelkedik. A 2017. évi jelentős béremelkedés következtében a fogyasztás a korábban gondoltnál 1 százalékponttal gyorsabban, 5%-kal emelkedik. Ugyancsak élénkül a 2017-re várt infláció is, 1,5%-ról 2%-ra. Ugyanakkor az államháztartás 2016. évi helyzete – részben egyszeri bevételek miatt – lényegesen kedvezőbb a korábban gondoltnál. Mivel az alacsony bérre alapozott növekedés kifulladásának, a versenyképesség romlásának, az EU-forrásoktól való túlzott függésnek a kormányzati felismerése nem kapcsolódik össze a magyar modell felülvizsgálatával, valódi fordulat helyett csak átmeneti javulásra, az EU-források folytatódó felélésére és a régiótól való további leszakadásra számíthatunk.

Az előrejelzés letölthető innen. 

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.

Részletes információk.