Migránsok helyett a szociálpolitika érdekli az embereket

Azt mondják, nincsenek véletlenek. Ezt látszanak alátámasztani az Eurobarometer és a konzervatív International Republican Institute kutatásai is, amelyek egymástól ugyan teljesen függetlenül zajlottak, mégis egymás eredményeit támasztják alá. A 2017 nyarán megjelent kutatások az európai lakosság véleményét kérdezték gazdasági, szociális illetve politikai kérdésekben. A magyar eredményekből egyértelműen az látszik, hogy a közkeletű feltételezésekkel szemben a lakosság nagy részét sokkal jobban foglalkoztatja az ország szociális helyzetének állapota, mint pl. a migrációs válság.

A cikk innen tölthető le.

Fizetne-e a lakosság mobiltelefonnal?

Korábbi vizsgálatunk azt mutatta, hogy az érintés nélküli fizetés viszonylag elterjedt hazánkban. A mobiltelefon általi, érintés nélküli fizetés azonban még „gyerekcipőben” jár Magyarországon. Bár a mai okostelefonok többsége NFC chippel van ellátva, ami lehetővé tenné a mobiltelefonnal történő fizetést, azonban nagy a bizalmatlanság az ilyen típusú fizetés biztonságával kapcsolatban. Nemzetközi szinten számos mobiltárca megoldás létezik, Magyarországon azonban csupán az MKB, a Gránit Bank, a Budapest Bank és az OTP Bank biztosít ilyen (nem teljes körű) megoldást.

A cikk innen tölthető le.

“PayPause” – A lakosság bankkártya- és PayPass használati szokásai

A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a fejlettebb nyugat-európai és skandináv országok már megpedzették a fizikai pénz kivezetésének gondolatát. Ennek előnye a feketegazdaság mérséklése és a banki tranzakciók gyorsulása, s első lépései a bankkártya használat általánossá válása, illetve az érintés nélküli fizetési módok elterjedése. 2017 júliusában a GKI Zrt. lakossági felmérést készített a bankkártyák elterjedtségéről, használatról, valamint az érintéses (PayPass), illetve a mobiltelefonos fizetés várható használatáról (amit a következő cikkünkben részletezünk).

A cikk innen tölthető le.

Női vezetők aránya: van még hova fejlődni

A szociológiai és szervezeti magatartással foglalkozó hazai és a nemzetközi szakirodalom egyik fontos témája a női egyenjogúság megvalósulása az üzleti életben. A nők ranglétrán való előrehaladásának jellemző problémája az üvegplafon-hatás. Eszerint egyes vezetői szintek azért nem érhetők el a hölgyek számára, mert létezik velük szemben egyfajta diszkrimináció. A GKI Zrt. májusi vállalati felmérésében (1.081 válaszoló) ennek járt utána: megkérdeztük a cégeket, hogy milyen arányban vannak jelen a nők a felső-, illetve középvezetésben.

A cikk innen tölthető le.

A minimálbér-emelés valódi hatásai

2017. január 1-től a Kormány felemelte a kötelező minimálbért, így annak összege 74 ezer forintról 85 ezerre, a szakmunkás nettó minimálbér (garantált bérminimum) 86 ezerről 107 ezer forintra nőtt. A magyar vállalatok többsége kisvállalkozás, s jellemzően alacsony bérszínvonalon működnek. A jelentős mértékű béremelés pont ezen réteget érinti leginkább. A nagyobb vállalatok jellemzően minimálbér felett foglalkoztatják alkalmazottaikat, így az emelés rájuk kis mértékben hat. Megvizsgáltuk, hogyan változott a kötelező minimálbér-emelés hatására a minimálbérre bejelentett munkavállalók fizetése.

A cikk innen tölthető le.