A vártnál gyorsabb növekedés

2017 első negyedévében a magyar GDP 4,1%-kal, a vártnál gyorsabban bővült. Ezért a GKI már a részletes adatok megismerése előtt felfelé módosította növekedési előrejelzését, s legalább 3,5%-os éves növekedésre számít.  Az építőipar és az ipar eddig a korábban gondoltnál gyorsabban, a kereskedelem lassabban bővült. Ez utóbbi különösen a rendkívül gyors béremelkedés fényében meglepő.

Az előrejelzés letölthető innen. 

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.

Részletes információk.

Eddig a vártnál gyorsabb ipari és lassabb kiskereskedelmi bővülés

Idén a magyar gazdasági növekedés – mindenekelőtt az EU-támogatások újraindulásának köszönhetően – 2%-ról 3,2%-ra gyorsul. A beruházások a tavalyi 20%-os visszaesés után 8%-kal bővülnek, a fogyasztás növekedési üteme 4,2%-ról 5%-ra emelkedik. Termelési oldalról a gazdaság dinamizálója a tavalyi visszaesés nagy részét ledolgozó építőipar lesz, de a mezőgazdaság kivételével – ahol a tavalyi kiugrás után „természetes fogyás” várható – feltehetőleg minden ágazat bővülni fog. Az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly kissé romlik, de kedvező marad. A hosszabb távú fejlődés fő tényezőiben – az intézmények működésében, a piaci megoldások háttérbe szorításában, a szerkezeti reformok elkezdésében – nem várható érdemi javulás.

Az előrejelzés letölthető innen. 

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.

Részletes információk.

A GKI és a KPMG közös tanulmánya a Miniszterelnökség számára

A magyarországi európai uniós források felhasználásának és hatásainak elemzése a 2007-2013-as programozási
időszak vonatkozásában. A GKI és a KPMG közös tanulmánya a Miniszterelnökség számára.

A tanulmány itt érhető el.

Előrejelzés 2017-re

A GKI – elsősorban a korábban gondoltnál is jóval gyengébb tavalyi beruházási teljesítmény bázishatása miatt – 3%-ról 3,2%-ra emelte 2017. évi GDP-prognózisát. Ez félúton van az IMF 3%-os és az EU 3,5%-os előrejelzése között, s alacsonyabb a kormány 4,1%-os várakozásánál. Termelési oldalról a gazdaság dinamizálója a tavalyi visszaesés nagy részét ledolgozó építőipar és a már tavaly is gyorsan bővülő kereskedelem lesz. A mezőgazdaság kivételével – ahol a tavalyi kiugrás után „természetes fogyás” várható – azonban várhatóan minden ágazat bővülni fog. Az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly kissé romlik, de kedvező marad. A hosszabb távú fejlődést meghatározó fő tényezőkben (az intézmények működésében, a szabályozás egyediségében és a piaci megoldások háttérbe szorításában, valós szerkezeti reformok elkezdésében) nem várható érdemi javulás. A kommunikációban a versenyképesség egyre gyakrabban jelenik meg, de ehhez két dolog kellene: több verseny és több képesség.

Az előrejelzés letölthető innen. 

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.

Részletes információk.

Az agrármatek sem jön ki

Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter január 17-i sajtótájékoztatóján beszámolt a magyar mezőgazdaság erősödéséről, számokkal is alátámasztva kijelentéseit. Az elért sikerek azonban nem akkorák és messze nem olyan tartósak, mint ahogyan azt a tárca vezetője prezentálta. A miniszter állítása szerint a mezőgazdaság kibocsátása 2010 óta 55%-kal bővült. Nos, a KSH adatai (STADAT 4.1.2 tábla) szerint a mezőgazdaság bruttó kibocsátása 2015-ben csak 22,5%-kal haladta meg az egyébként igen rossz 2010 évit.

A cikk letölthető innen.