A munkanélküliség csökkenése ellenére nem tűnt el a félelem

A GKI júliusi lakossági felmérésében a megkérdezettek átlagosan 76%-a javulást vagy stagnálást, 24%-a pedig romlást (növekvő állástalanságot) várt a munkanélküliek számában a következő 1 évben. (Ezek az arányok fél éve közel változatlanok). Mindeközben a KSH adatai szerint 2017 második negyedévében 196 ezer munkanélküli volt az országban és a munkanélküliségi ráta 4,2% volt (2013-ban még 10% feletti). Ezek az értékek a rendszerváltás óta a legjobb adatok, s ez alapján úgy tűnik, hogy nincs ok az aggodalomra. Mégis, a GKI felmérésének eredményei arra engednek következtetni, hogy hiába a javuló magyar foglalkoztatottsági mutatók, a válaszadók viszonylag jelentős része még mindig nem érzi biztonságban a munkahelyét.

A cikk innen tölthető le.

“Csupán két vizes VB” – A vállalatok munkahelyteremtés támogatás igénye

Nemcsak Magyarország, de egész Európa munkaerőhiánnyal küzd, ami egyes ágazatokban intenzívebben érezhető (jellemzően a kétkezi, illetve a szakképesítéssel elvégezhető munkák esetében). Ugyanakkor a magyar kormány nagy foglalkoztatási igényű külföldi vállalatokat próbál bevonzani az országba. Ez sokszor költséges, mivel ezen megállapodások gyakran csak több évre szóló adómérséklés ígérete mellett, állami támogatással valósulnak meg.

A cikk innen tölthető le.

Női vezetők aránya: van még hova fejlődni

A szociológiai és szervezeti magatartással foglalkozó hazai és a nemzetközi szakirodalom egyik fontos témája a női egyenjogúság megvalósulása az üzleti életben. A nők ranglétrán való előrehaladásának jellemző problémája az üvegplafon-hatás. Eszerint egyes vezetői szintek azért nem érhetők el a hölgyek számára, mert létezik velük szemben egyfajta diszkrimináció. A GKI Zrt. májusi vállalati felmérésében (1.081 válaszoló) ennek járt utána: megkérdeztük a cégeket, hogy milyen arányban vannak jelen a nők a felső-, illetve középvezetésben.

A cikk innen tölthető le.

„Volt, nincs” – Hogyan védekeznek a vállalatok a kötelező béremelés okozta költségnövekedés ellen?

Azt mondják, hogy „egy bűvész sosem árulja el a titkát”. A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése során azonban ez másképp alakult. A cégek arról is nyilatkoztak, hogyan kerülik el a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felülreprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

A cikk innen tölthető le.

„Kötelező béklyó” – Mennyire súlyos teher a kötelező béremelés?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. A vállalatok a kötelező béremelést egyértelműen negatívan élték meg, ugyanakkor a méret növekedésével ez egyre kevésbé jelent problémát. A minimálbér emelésével kapcsolatban a 250 fő alatti vállalatok közel azonos mértékben jeleztek negatív hatásokat, a 250 fő feletti létszámmal rendelkező cégek inkább semleges hatásról számoltak be. A garantált bérminimum emelése minden méretkategóriában a fentinél nagyobb problémát okozott: ez esetben a nagyvállalatok is jelentős gondokról számoltak be.

A cikk innen tölthető le.