Kicsi is, sárga is, de a mienk

“Nálunk a vállalkozói lét nem olyan, mint amilyen egy normális piacgazdaságban ahol a termékkel, a szolgáltatással kell boldogulni a piacon. Magyarországon ma más módon látják a társadalomban az üzleti siker esélyét,” mondja Némethné Pál Katalin a GKI kutatásvezetője a Független Hírügynökségnek.
Az interjú itt érhető el.

Az „elmúlt 8 év” és a „majdnem elmúlt 8 év” – Piactisztító vagy piactaszító a minimálbér-emelés?

2004 és 2016 között a versenyszférában a nettó reálkeresetek összesen 36%-kal nőttek, míg a közszférában mindössze 5,2%-kal. A vállalkozások gyorsabb béremelkedésének oka az utóbbi években kialakult munkaerőhiány, a minimálbér erőltetett emelése, valamint a fejlesztések révén létrejött magasabb hozzáadott értékű, s ezzel magasabb jövedelmet biztosító munkahelyek voltak. A közszférában a 13. havi illetmény eltörlése, a keresetek befagyasztása, majd az utóbbi néhány évben néhány ágazatban (oktatás, egészségügy, honvédelem) bekövetkezett ugrásszerű béremelés következménye az összességében szerény emelkedés.

A cikk innen tölthető le.

“Csupán két vizes VB” – A vállalatok munkahelyteremtés támogatás igénye

Nemcsak Magyarország, de egész Európa munkaerőhiánnyal küzd, ami egyes ágazatokban intenzívebben érezhető (jellemzően a kétkezi, illetve a szakképesítéssel elvégezhető munkák esetében). Ugyanakkor a magyar kormány nagy foglalkoztatási igényű külföldi vállalatokat próbál bevonzani az országba. Ez sokszor költséges, mivel ezen megállapodások gyakran csak több évre szóló adómérséklés ígérete mellett, állami támogatással valósulnak meg.

A cikk innen tölthető le.

„Volt, nincs” – Hogyan védekeznek a vállalatok a kötelező béremelés okozta költségnövekedés ellen?

Azt mondják, hogy „egy bűvész sosem árulja el a titkát”. A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése során azonban ez másképp alakult. A cégek arról is nyilatkoztak, hogyan kerülik el a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felülreprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

A cikk innen tölthető le.

„Kötelező béklyó” – Mennyire súlyos teher a kötelező béremelés?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. A vállalatok a kötelező béremelést egyértelműen negatívan élték meg, ugyanakkor a méret növekedésével ez egyre kevésbé jelent problémát. A minimálbér emelésével kapcsolatban a 250 fő alatti vállalatok közel azonos mértékben jeleztek negatív hatásokat, a 250 fő feletti létszámmal rendelkező cégek inkább semleges hatásról számoltak be. A garantált bérminimum emelése minden méretkategóriában a fentinél nagyobb problémát okozott: ez esetben a nagyvállalatok is jelentős gondokról számoltak be.

A cikk innen tölthető le.