A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2019 januárjában 9, míg az ország egészére vonatkozó jelzőszám értéke 11. A fővárosi index csaknem 2 ponttal csökkent, míg az országos 3 ponttal emelkedett az előző (tavaly októberi) felméréshez képest. Mindkét index éves alapon 11-11 ponttal emelkedett. Az országos mutató historikus csúcsra emelkedett, s a budapesti sem sokkal marad el attól. Az általános derűlátás tehát tovább tart, s semmi jele annak, hogy az ingatlanpiac „egén” rövidtávon felhősödés kezdődne.
Az évtized legjobb éve lehetett a tavalyi
A magyar gazdaság 2018-ban a GKI becslése szerint 4,6%-kal, az EU-ban kiemelkedő mértékben bővült. A növekedési ciklus valószínűleg elérte csúcspontját, idén lassuló, 3,4% körüli növekedés várható. A bővülést továbbra is elsősorban a belföldi felhasználás emelkedése ösztönzi. Azonban a magas bázis miatt már idén is jelentősen csökken az EU-ból érkező források dinamizáló ereje.
Az előrejelzés letölthető innen.
Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.
Részletes információk.
Csökkenéssel kezdte az évet a GKI konjunktúraindexe
Három hónapos növekedés után 2019 januárjában októberi szintjére ment le a GKI konjunktúraindexe. Kissé az üzleti és a fogyasztói várakozások is romlottak, s főleg ez utóbbiak az egy évvel korábbinál is kedvezőtlenebbek. Ugyanakkor mindkettő továbbra is erős optimizmust tükröz.
A felmérési összefoglaló letölthető innen.
A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.
Munkahely-változtatók Magyarországon
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2018. júliusi, 1000 fős reprezentatív lakossági felmérése során rákérdezett arra, hogy a munkavállalók közül 2017-ben hányan és hányszor váltottak munkahelyet. A válaszoló aktív keresők mindössze huszada (5,5%-a) váltott egy év alatt munkahelyet. Azt feltételezhetnénk, hogy ahol több a munkalehetőség az adott településen vagy régióban, ott jelentősebb mértékű a munkahely-változtatás. Ez azonban nem igazolódott be.
Financializáció a globális gazdaságban: okok és következmények. Czelleng Ádám tanulmánya a Külgazdaság 2018/8-9. számában.
A következő elemzés célja, hogy bemutassa azon tényezők és események sorát, amelyek a sokáig a normálistól eltérőnek tekintett, napjainkban azonban mégis mindennapos pénzügyi jelenségekhez vezettek. Ilyen a klasszikus pénzügyi elméleteken kívül eső jelenség többek között a globálisan alacsony, sőt negatív kamatkörnyezet, az alacsony kockázatú országok állampapírjainak magasabb hozama a kockázatosabb országok állampapírjainak hozamánál, valamint az új monetáris politikai esz-közök és transzmissziós mechanizmusok megjelenése. Ezek a pénzügyi folyamatok jelenleg is a kutatások középpontjában állnak, azonban fontos látni, hogy nem önálló, egymástól függetlenül létező jelenségekről van szó, hanem szorosan összefonódó tényezők eredményeként jöttek létre.