Podcast Vértes Andrással. Future Talks Krizsó Szilviával, Trade magazin. 2021. szeptember 6.
Magyarország várhatóan nem tudja teljesíteni a CO2 kibocsátás időarányos csökkentését 2030-ig
Az EU az európai klímarendelettel – az európai zöld megállapodás részeként – kötelező célként tűzte ki magának a klímasemlegesség 2050-re történő elérését. Ehhez a következő évtizedekben jelentős mértékben kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok jelenlegi kibocsátási szintjét. A klímasemlegesség felé tett közbülső lépésként az EU 2030-ra ambiciózus éghajlat-politikai célokat tűzött ki, és vállalta, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenti a CO2 kibocsátását (az 1990-es értékhez képest).
Augusztusban is felfelé araszolt a GKI konjunktúraindexe
Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban már csak lassan araszolgatott felefelé a GKI konjunktúraindexe. A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások augusztusban is kissé javultak, a fogyasztóiak viszont július után augusztusban is némileg romlottak.
A lassú kihalás fenyegeti a magyar települések egyötödét
Magyarország egyik kezelendő kihívása az elöregedő társadalom. A KSH adatai szerint 2010 és 2020 között a 18 év alattiak népességen belüli aránya 18%-ról 16%-ra csökkent, a gyermeket már nagy valószínűséggel nem vállaló 40-59 év közöttiek aránya 28%-ról 30%-ra, míg a 60 év felettiek aránya 22%-ról 26%-ra nőtt. Az adatokban az időközben külföldre távozó 350 ezer, jellemzően 50 év alatti nincs is benne. Az elöregedés és a népességfogyás nem csupán országos probléma: sok települést sújt nemcsak a nemzetközi, hanem a belső elvándorlás is.
Tényleg sikeres volt a keleti nyitás?
A 2010-es választásokat követően a kormány meghirdette (a sikertelen déli, arab stb. mellett) a keleti nyitás politikáját. Ennek keretében a magyar adófizetők pénzéből kínai és orosz gigaprojektek valósulnak meg Magyarországon, például a Paksi Atomerőmű bővítése (4-5 ezer milliárd Ft), a Budapest-Belgrád vasútvonal (700 milliárd Ft), vagy újabban a Fudan egyetem budapesti campusa (540 milliárd Ft). Ez utóbbi kettő egyikéről sem készült hatásbecslés, s a háztartásonként 310 ezer Ft-ba kerülő két beruházás a soha meg nem térülő beruházások közé kerül majd. Annak érdekében, hogy megtudjuk, más területeken sikeresebb-e a program, megvizsgáltuk az exportra és a működő tőke bevonásra (FDI) gyakorolt hatást is. Az export mutatja meg, hogy a magyar vállalkozások számára létrejött-e új felvevőpiac, az FDI pedig azt, hogy sikerült-e új termelő kapacitásokat, munkahelyeket létrehozni Magyarországon.