A visegrádi országok pénzügyi integrációja: a részvény- és kötvénypiaci hozamok, valamint a volatilitás együttmozgásának vizsgálata wavelet és kopula tesztekkel

A tanulmány célja, hogy a visegrádi országok pénzügyi integrációját egy új módszertani eszközzel elemezze. A tőzsdei hozamokat és azok volatilitását, valamint a hosszú távú állampapírok hozamát és volatilitását is függőségi tesztekkel vizsgálja a szerző, folytonos wavelet transzformációval, napi piaci adatokon. A wavelet módszer alkalmazásával azonosíthatók a függőségi szintek és az elhúzódó hatások az egyes visegrádi országok pénzügyi piacain a válság utáni időszakban (2011 január és 2018 február). A magyar kötvénypiaci hozamok együttmozgásának szorossága az idővel változik, de 2017-től elszakadtak a régiós hozamoktól, azaz egyre függetlenebbé vált a 10 éves államkötvények hozama, ami vélhetően a Magyar Nemzeti Bank „Önfinanszírozási programjának” eredménye. Tovább a cikkre…

Kettős felzárkózás helyett elzárkózás

Negyedszázada, még Magyarország 2004. évi EU-csatlakozása előtt divatos közgazdasági-politikai kategória volt az úgynevezett kettős felzárkózás. Vagyis az, hogy Magyarország egy olyan intézményhez, nevezetesen az Európai Unióhoz csat- lakozik, amely sokkal fejlettebb ugyan nála, de valójában lemaradóban van a világ- gazdaságban. Vagyis a magyar felzárkózásnak nemcsak az EU-hoz képest kell vég- bemennie, eközben az egész EU növekedési képességének is jóval magasabb szintre kellene emelkednie.

A cikk letölthető innen.

Vissza a chaplini Modern időkhöz

A magyarországi munkaerőhiány egyik oka a magyar szakképzési rendszer elavultsága. A kormányzat az utóbbi időben többször is nekiveselkedett a rendszer átalakításának, egyelőre eredmények nélkül. A GKI vizsgálata szerint azonban az aktuális vállalati igényeket kiszolgáló oktatási rendszer nem is fog olyan munkaerőt piacra bocsátani, amilyenre egy versenyképes gazdaságnak szüksége van.

A cikk letölthető innen.

Összefoglaló a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2019/1. részletes előrejelzéséről

A magyar gazdaság 2018 második felében 5,1%-kal, az év egészében pedig 4,9%-kal bővült. Ilyen magas ütemre 15 éve nem volt példa. A korábban vártnál magasabb tavalyi dinamika, illetve a kormányzati gazdaság-élénkítő intézkedések (például családvédelmi akcióterv) miatt, a romló világgazdasági prognózisok ellenére, a GKI 2019-re 3,5%-ra emelte 2019. évi növekedési előrejelzését. A növekedést idén immár harmadik éve a belföldi felhasználás bővülése gerjeszti, ugyanakkor az EU-transzferek növekedésgyorsító hatása már jelentősen csökken. Az infláció gyorsul, a külső egyensúly romlik, a magyar gazdaságpolitika prociklikus jellege csak enyhül, de nem szűnik meg. A gazdaságpolitika korrekciói nem érintik a magyar modell lényegét.

Az előrejelzés letölthető innen.

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.


Részletes információk.

Eldurran az áremelkedés, ha most nem lép az MNB. Czelleng Ádám cikke a Portfolio.hu-n

Az infláció nélküli kétszámjegyű magyar béremelkedés valóságos csoda. De hány évig tarthatnak az ilyen csodák? A kérdést Czelleng Ádám, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője egy DSGE modellkeretben vizsgálta meg, amely a főáramlatú makroökonómia egyik legfőbb eszköze. A kutató úgy véli, hogy az elmúlt évek gyors béremelkedése inflációs hatású lehet, azonban a jegybank még megfoghatja az áremelkedést, ha most szigorító ciklusba kezd. Ellenkező esetben jelentősen megemelkedik az infláció. Tovább a cikkre…