A lakosság rövid távú (éves) lakás-felújítási és korszerűsítési tervei 2020 februárjában az egy negyedévvel korábbihoz képest nem sokat változtak, éves alapon kissé mérséklődtek, de ezzel együtt is pozitívak. A következő egy évben a lakossági szándékok szerint a magyar lakásállomány mintegy 11%-án, a következő három évben közel 20%-án végezhetnek fejújítási munkákat. A legtöbben festésre, mázolásra készülnek (a következő három évben ez minden hetedik lakást érintheti), de az energia-hatékonyságot növelő korszerűsítések is népszerűek (csaknem minden tízedik lakás újulhat meg).

Az elemzés letölthető innen.

Az adatokat tartalmazó excel letölthető innen.

Februárban gyakorlatilag januári szintjén maradt a GKI konjunktúraindexe, mely így 40 hónapos mélypontján van. Az üzleti várakozások kissé romlottak, a fogyasztóiak hasonló mértékben javultak. Az üzleti bizalmi index trendje másfél éve lejtmenetben van. A fogyasztói hullámzó-stagnáló, s bár idén az elmúlt két évre jellemző szűk sáv alsó részén található, összességében így is erős optimizmust tükröz.

A felmérési összefoglaló letölthető innen.

Interaktív grafikon

A felmérési adatok Excel 2007 formátumban letölthetők innen.

A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.

Az online számlázás azt követően vált hangsúlyos témává, hogy a NAV 2018. július 1-től a cégek közötti forgalomban (B2B) keletkezett, legalább 100.000 forint áfa-tartamú számlákat jelentéskötelessé tette; 2020 közepétől pedig ez a kötelezettség az összes B2B számlát érinteni fogja. E kötelezettségnek a hagyományos (offline) megoldásokat alkalmazó cégek külön bejelentéssel tehetnek eleget, az online számlázási programot alkalmazók esetében viszont ez sokkal egyszerűbben, a számlázással párhuzamosan, automatikusan megvalósul. A GKI Gazdaságkutató és a Billingo.hu online számlázó közös, 2020. januári kérdőíves felmérésének fő megállapítása szerint a legalább 5, de legfeljebb 250 főt foglalkozató (vagyis nem mikró) kis- és középvállalatok körében az online számlázás elterjedtsége jelenleg 45%-os. Ez az arány – a jelentéskötelezettség kiterjesztése és a technikai lehetőségek fejlődése következtében – az év folyamán érezhetően tovább emelkedhet.

A részletes cikk letölthető itt.

A 2014-2019 közötti időszakban a nominális és a reálkeresetek jelentősen bővültek. Az előbbiek több mint 60%-kal, az utóbbiak csaknem 50%-kal emelkedtek, ami részben a gyors béremelkedésnek, részben pedig az alacsony inflációnak köszönhető. A nyugdíjak gyarapodása 2014-16-ban az alulbecsült infláció következtében meghaladta, 2017-19-ben viszont az alulbecslés miatt csak utólag haladta meg az átlagos áremelkedést. Az ő körükben az aktív keresőkhöz képest jelentősen kisebb volt a reáljövedelmek növekedése.

A részletes cikk elolvasható itt.

A magyar gazdaság tavaly 5% körül, az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemben bővült. Az október-novemberi adatok összességében még nem utalnak lassulására, főleg az ipari várakozások romlása azonban figyelmeztető jel. Az építőipar kiugró dinamikája érezhetően csökkent, a béremelkedés és a kiskereskedelmi forgalom viszont még gyorsult is. Ugyanakkor az egyensúly romlik, gyorsult az infláció, látványosan gyengült a forint, megugrott az államháztartási hiány, s deficites a folyó fizetési mérleg. A koronavírus már félelemkeltő hatása révén is rontja a világgazdaság helyzetét. A GKI 3-3,5% körüli idei GDP-növekedésre számít.

Az előrejelzés letölthető innen.

Korábbi előrejelzéseink archívuma elérhető itt.

Részletes információk.