2010 óta felerősödtek azok a – kevés szakmai alátámasztással rendelkező – nézetek, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra van szükség, mivel Magyarország „újraiparosításra” szorul. Ennek ellentmond, hogy a modern, fejlett gazdaságok innováció vezéreltek, illetve gyorsan képesek adaptálni az új technikákat, technológiákat. Emiatt a felsőfokú képzettségű szakemberekre nagy igény mutatkozik. Emellett a szolgáltatásokban is nő a diplomások iránti kereslet (egészségügy, oktatás stb.).
Nyugdíjasok a munkahelyeken?
A Kormány 2017-től lehetővé tette nyugdíjas szövetkezetek alakítását, egy friss döntés szerint pedig 2019-től nagyon nagy adókedvezménnyel fogja támogatni a nyugdíj melletti foglalkoztatást. A cél a magyarországi munkaerőhiány enyhítése. Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. Arról viszont keveset tudni, hogy ezzel a lehetőséggel mennyire kívánnak élni a nyugdíjasok. Ezért a GKI Zrt. 2018 júniusában 1000 fős, életkorra, nemre, iskolai végzettségre és lakóhelyre reprezentatív lakossági felmérést készített, melyben a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések is szerepeltek.
Eufória a lakáspiacon: a kereslet és az árak is tovább emelkedhetnek
A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2018 júliusában 5, míg az ország egészére vonatkozó jelzőszám értéke 4. A fővárosi index 3, míg az országos csaknem 2 ponttal emelkedett az előző (idén áprilisi) felméréshez képest. Mindkét index éves alapon 4-4 ponttal emelkedett, s ezzel historikus csúcsukra emelkedtek, azaz a korábbi felmérések során az ingatlanpiac egészét illetően még sosem voltak ennyire derűlátók a piaci szereplők.
Kinek jó a gyenge forint?
A Fed kamatemelései és az amerikai monetáris politika normalizálódását követően az Európai Központi Bank is a szigorítás útjára lépett, amit az MNB nem követett. A nemzetközi pénzügyi kondíciók megváltozása, a globális kereskedelmi háború lehetősége, valamint a török pénzügyi rendszer megrendülése és a bizonytalan olasz politikai helyzet miatt is a fejlődő és felzárkózó országokból – így Magyarországról – jelentős a tőkekiáramlás. A több évnyi tartós, de enyhe értékvesztés után a forint jelentősen leértékelődött: az április végi árfolyam július elejére 6%-kal csökkent az euróhoz és 10%-kal a dollárhoz képest, majd enyhén korrigált.
Egy látszólagos reformprogram
Az elmúlt hónapokban több új elem jelent meg a kormányzat gazdaságpolitikai retorikájában. Az új elemek sorát a miniszterelnök júniusi bejelentése nyitotta meg, amelyben egy esetleges világgazdasági válságra hivatkozva 2019-re egy „masszív és földrengésbiztos” költségvetést igényelt.
Karsai Gábor cikke a G7 portálon.