A GKI konjunktúraindexe januárban érezhetően emelkedett. A járvány kezdete óta legmagasabb értékét érte el, de áprilisi zuhanásának még így is csak alig több mint felét dolgozta le. A GKI Gazdaságkutató által, az EU támogatásával készített felmérés szerint az év első hónapjában az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak.
A felmérési összefoglaló letölthető innen.
A felmérési összefoglalók archívuma elérhető itt.
A KSH adatai szerint az 5 fő feletti vállalkozásoknál, a költségvetési szférában, valamint a nagy nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak (kedvezmények nélküli) átlagkeresete 2010 és 2019 között 132,6 ezer Ft-ról 244,6 ezer Ft-ra, 84,5%-kal nőtt. Az impozáns növekedés viszonylag egységesen, minden ágazatra kiterjedt. A 20 megfigyelt ágazatból 12-ben átlag felett, 8-ban átlag alatt nőttek a keresetek (ide tartozik egyebek mellett az oktatás és a szociális ellátás területe).
A NAV adatai szerint 2019-ben bruttó 295 ezer forint volt az átlagos havi kereset (munkaviszonyból származó jövedelem), ami nettó havi 200 ezer forintot jelentett. Jelentős volt az eltérés településtípusonként. Budapesten havi nettó 260 ezer Ft, a megyei jogú városokban 214 ezer Ft volt a kereset, míg a többi városban 186 ezer Ft, s végül a községekben 161 ezer Ft.
A GKI kutatásvezetőjének véleménye a 24.hu összeállításának második felében olvasható.
A GKI fogyasztói bizalmi index januárban a decemberi jelentős csökkenést követően csaknem novemberi szintjére erősödött vissza. Az index értéke az év első hónapjában (-33,8 pont) 4,7 ponttal emelkedett, de így is érezhetően elmarad a tavaszi zuhanást követő eddigi, júliusi csúcsától (-26,9 pont), s különösen a járvány előtti -12 pont körüli értékétől. Igaz, az áprilisi pánikot jellemző -50 pont körüli értékhez képest számottevő a javulás. Az adatfelvétel módszerét 2020. áprilistól-júliusig, valamint 2021. januártól kényszerűségből újra változtatni kellett. A személyes interjúk helyébe ismét az online felmérés került.
A felmérési összefoglaló letölthető innen.
