A gazdasági elemzések, előrejelzések világszerte intenzíven hasznosítják a vállalati és lakossági várakozásokra vonatkozó információkat. A GKI 1993 februárja óta szervez lakossági, 1996 januárja óta üzleti felméréseket. Ezen az oldalon találhatja meg a felmérés kérdőíveit, illetve a különféle kompozit-indexek számítási módját.
A gazdasági elemzések, előrejelzések világszerte intenzíven hasznosítják a vállalati és lakossági várakozásokra vonatkozó információkat. A GKI 1993 februárja óta szervez lakossági, 1996 januárja óta üzleti felméréseket.
A vállalati felméréseken alapuló konjunktúra-kutatás a második világháborút követően terjedt el a világgazdaság fejlett régióiban, elsősorban Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. E módszer lényege, hogy a vállalatvezetőket rövid, könnyen kitölthető kérdőívekkel keresik meg. A kérdések általában nem számszerű információkat kérnek, hanem a helyzetértékeléseket és várakozásokat egy háromfokozatú skála mentén mérik (például a készletek színvonalát a menedzserek magasnak, átlagosnak vagy alacsonynak minősíthetik). A kérdésekre adott nem számszerű válaszokat megfelelő matematikai eljárások segítségével számszerű eredményekké lehet transzformálni. A kapott válaszokat könnyen és gyorsan lehet összegezni, az egyes vállalatok által adott esetlegesen téves információk nem okoznak komoly gondokat, ellentétben a hivatalos statisztikai adatgyűjtésekkel. A felmérési eredmények – a válaszok visszaérkezését követően – rövid idő alatt publikálhatók. Az egyes kérdésekre adott válaszok átlagolásából állnak elő az üzleti bizalmi indexek.
Az EU tagállamaiban az ipari felmérések története a leghosszabb, de már az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltató szféra területén is több évtizede szerveznek megkérdezéseket. A lakossági felmérések múltja is sok évtizedes, céljuk a fogyasztók gazdasági közérzetének és várható költési magatartásának feltérképezése. Az európai gazdasági térség üzleti és lakossági felméréseit az Európai Bizottság illetékes részlege, a Közgazdasági és Pénzügyi Igazgatóság koordinálja, e program magyar résztvevője a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A GKI 1996 januárja óta szervez havonta felméréseket az ipar és a kereskedelem, negyedévenként az építőipar területén. A szolgáltatói szférára vonatkozó negyedévenkénti kutatások 1998-ban kezdődtek. 2002 januárja óta az építőiparban és a szolgáltatások területén is havi a megkérdezések gyakorisága. A felmérések ütemezése, a feltett kérdések, az értékelési és publikálási eljárások megfelelnek az uniós gyakorlatnak, ennek betartását az EU szakértői rendszeresen ellenőrzik. A GKI havonta mintegy 5000 20 fő felett foglalkoztató, jogi személyiségű vállalkozást keres meg, amelyek közül általában 1100-1300 válaszol. A válaszadási arány alacsonyabb az EU-átlagnál, de a volt szocialista országok sorából nem lóg ki. A kapott válaszok ágazati és regionális szempontból kielégítően reprezentáltak, azaz a magyar gazdaság vizsgált ágazatainak területi és szektorális szerkezete nem tér el lényegesen a mintabéli arányoktól. Nem mondható el ugyanez a méretszerkezetről: a kisvállalkozások sokkal kevésbé hajlandóak információkat közölni magukról, mint a közepes és a nagyobb cégek. Ez utóbbi nem feltétlenül hátrányos a kutatási eredmények érvényességét illetően, hiszen a közép- és nagyvállalatok súlya a legtöbb területen meghatározó a magyar gazdaságban. A válasz-minták homogenitása mind vállalatméret, mind ágazati szempontból kielégítő. Ez azt jelenti, hogy az egymást követő felmérések során a minták belső megoszlásai nagy stabilitást mutatnak, ami felettébb kedvező, hiszen az eredmények értelmezésekor nem kell "bajlódni" a szerkezet változásából adódó hatásokkal. A lakossági felméréseknél megszokott és megkívánt (kor, nem, iskolai végzettség szerinti) reprezentativitás az üzleti felmérések esetében nem ilyen egyértelmű, a vállalati szféra "egyedei" ugyanis sokkal kevésbé "hasonlítanak" egymásra. Az EU előírásai ezen a téren nem túl szigorúak, a stabilitásra nagyobb súlyt fektetnek, mint a reprezentativitásra. Ezt az indokolja, hogy a tag és a tagjelölt országok gazdasági szerkezete, fejlettsége és mérete merőben eltérő.
Letölthető kérdőívek:
A GKI konjunktúraindexek renszere
Az üzleti bizalmi index a különböző gazdasági ágazatok fejlődését jellemző ágazati bizalmi indexek súlyozott átlaga, számítási módszere az alábbi:
Üzleti bizalmi index = 0,54 * Ipari bizalmi index
+ 0,095 * Kereskedelmi bizalmi index
+ 0,095 * Építőipari bizalmi index
+ 0,27 * Szolgáltatói bizalmi index.
A GKI konjunktúraindexe az üzleti és a fogyasztói bizalmi index súlyozott átlaga az alábbiak szerint:
Konjunktúra index = 0,7 * Üzleti bizalmi index + 0,3 * Fogyasztói bizalmi index.
