Kiszámíthatóság és tervezhetőség?

merlegA kormányzat bő két éve az ország befektetői kategóriába való visszasorolását várja, erre azonban a nemzetközi hitelminősítők eddig nem voltak hajlandók. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter két hete éppen a Világgazdaságnak fejtette ki, hogy feladta meggyőzésüket célzó kísérletét, győzze meg őket a piac. A gazdasági mutatószámok alapján a felminősítés valóban indokolt lehetett volna, a folyamat elhúzódásának oka a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a fenntarthatósággal szembeni kételyek. Változik-e ebben valami? Karsai Gábor (Megjelent a Világgazdaság 2016. május 10-i számában.)

A teljes cikk elérhető itt.

A nagy kormányzati piramisjáték

piramisAz idei év elején a magyar gazdaságra vonatkozó különböző, hazai és nemzetközi, független, illetve állami növekedési előrejelzések trendjükben, sőt számszerűleg is igen közel állnak egymáshoz. Nemcsak abban van egyetértés, hogy 2014-hez képest az idén is folytatódik a lassulás, majd 2017-ben némi gyorsulás várható, de abban is, hogy az ütemváltozás elsősorban az EU támogatások és ezzel a beruházások függvénye. Karsai Gábor (Megjelent a Figyelő 2016. március 17-i számában.)

A teljes cikk elérhető itt.

A kínai növekedés lassulása – “Nem kell félnetek…”?

China-flag-300x200Napjainkban egyre több szakértő apokaliptikus forgatókönyvekkel riogat a Kínai gazdasági lassulás miatt, amit egy újabb válság kialakulása jelének tartanak. Ennek egyik oka, hogy a hétköznapi „közgazdaságtani” gondolkodás a GDP-növekedést emeli piedesztálra. A kínai GDP 1995 óta (20 év alatt) háromszorosára nőtt, s Kína a világgazdaság meghatározó szereplőjévé vált.

A teljes cikk elérhető itt.

Lehetséges, de…

PaksLehetséges, de nem valószínű – jutott eszembe a Rothschild bankház nemrég ismertté vált elemzésének kivonatát olvasva. A tanulmány egyértelműen állást foglal a Paks II. beruházás célszerűsége és nemcsak biztos megtérülése, de hasznot hajtó képessége mellett is. (Hegedűs Miklós, Világgazdaság 2016. február 10.)

A teljes cikk elérhető itt.

Az unortodox magyar lazítás

konyvekA 2008-as válságot követően a jegybankok szerte a világon a monetáris kondíciók lazításával igyekezték támogatni a pénzügyi rendszert, serkenteni a növekedést, valamint csökkenteni a deflációs nyomást. A jegybanki alapkamat nulla százalék közelébe csökkentésével a jegybankok kimerítették a monetáris politika konvencionális eszközeit, így a fejlett országok a mennyiségi lazítással (QE) próbálták normalizálni a pénzügyi folyamatokat. Ez csökkenti a kamatokat, amiért a tőke a részvénypiacok felé fordult, így hajtva az árfolyamokat.  (Megjelent a Világgazdaság 2015. november 17-i számában.) Czelleng Ádám

A teljes cikk elérhető itt.