Ilyen szegények lennénk?

A nagy nyilvánosságot kapott tanulmány szerint, a hazai lakosság vásárlóereje az európai átlag 40%-át sem éri el, Németországénak pedig csupán ¼-e. Igaz, az utóbbi években a magyar lakosság jövedelme és fogyasztása visszaesett, megbízható statisztikák szerint, a 2012. évi lakossági fogyasztás színvonala a 2003. évinek felel meg, de a 2009. évi pénzügyi- és gazdasági válság hatásaként, az EU országokra is jellemző a visszaesés, néhány kivételtől eltekintve. Dr. Hegedűs Miklós (Megjelent a Világgazdaság 2013. november 20-i számában.)

A teljes cikk elérhető itt.

Hamis kiindulás, rossz kimenettel

Nehezen hihető, hogy az energiával kapcsolatos kormányzati intézmények, szakértők, ne ismernék az EU által rendszeresen közreadott lakossági villamosenergia- és földgáz árakat. A hivatalos EU statisztika szerint, a hazai árak az EU országok átlaga körül alakul, az országok rangsorában fejlettségi szintünknek többé-kevésbé megfelelő helyet foglalnak el, annak ellenére, hogy e szolgáltatásokat 27%-os, EU-ban legmagasabb áfa terheli. Ennek ellenére, a kormányzati kommunikáció rendületlenül arról szól, hogy a külföldiek által uralt energia szektor irreálisan magas árai döntően az extra monopolprofit érvényesítésével kapcsolatos. Nehezen feloldható ellentmondás, hogy amennyiben a hazai árak többé-kevésbé belesimulnak az EU országok fogyasztói áraiba, akkor hogyan lehetséges irreálisan nagy extra profitot realizálni. dr. Hegedűs Miklós (Megjelent a Világgazdaság 2013. október 16-i számában.)

A teljes cikk elérhető itt.

Hitek, tévhitek

A választások közeledtével, az eddig is lappangó, az élelmiszerek egészére vagy csupán egy részére kiterjedő áfa csökkentés kormányzati szintre került. E lap hasábjain megkérdezett – részben érintett – szakértők szinte egybehangzóan helyeselték, miközben a közvélemény-kutatás éppen ellenkezőleg, 2/3-os negatív megítélést jelzett. Bár a szakértők vélekedései sok vonatkozásban árnyalati különbségeket mutattak, abban teljes volt az egyetértés, hogy az áfa csökkentés jótékony hatású lenne, egyrészt, a szürke- és a feketegazdaság, az áfa elkerülés csökkentésére, a legális gazdaságok versenyképességének javulására, másrészt, az inflációra, a fogyasztás bővülésére stb.. Dr. Hegedűs Miklós (Megjelent a Világgazdaság 2013. szeptember 18-i számában.)

A teljes cikk elérhető itt.

Szélmalomharc!

Abból a nehezen belátható szekrényből, a Malév Zrt. után újabb „csontváz” került napvilágra: hogyan tovább Dunaferr Zrt.? A válság után, a cég gyengélkedése nem volt titok, de a 2012. évi 25 milliárd forint körüli veszteség az orosz tulajdonost is fájdalmas lépésre kényszerítette és drámai létszámleépítésről határozott. Az 1500 fő elbocsátása a választások előtti fél évben és a kormány 1 millió új munkahely létrehozását ígérő politikája fényében úgy tűnik, hogy a rövid és hosszabb távú gazdasági célszerűség helyett a rövid távú politikai érdekek kapnak prioritást. Dr. Hegedűs Miklós (Megjelent a Világgazdaság 2013. szeptember 3-i számában.)

A teljes cikk elérhető itt.

A dzsentri kivagyiság sajnálatos reinkarnációja Magyarországon

Az EU statisztika legfrissebb adatai igazolni látszanak azt az ismert szakmai vélekedést, hogy „az adósságot látványosan csökkenteni nem lehet, legfeljebb távlatosan kinőni van remény”. Az elmúlt egy évben komoly erőfeszítések és társadalmi megrázkódtatások mellett az euró zóna és az EU 27-ek GDP-hez mért államadósság rátája nem csökkent, hanem emelkedett. Dr. Hegedűs Miklós (Megjelent a Világgazdaság 2013. augusztus 21-i számában.)

A teljes cikk elérhető itt.