Az utóbbi években sok nehézséggel kellett szembe nézniük a hazai élelmiszer és nem élelmiszer jellegű boltoknak (vasárnapi zárva tartás, bérek gyors növekedése, nemzeti dohányboltok létrejötte, online pénztárgépek). Ezzel magyarázható, hogy míg 2010-ben a boltok száma 142 ezer volt, addig 2016-ra már csak 131 ezer maradt. Vagyis 6 év alatt 11 ezer bolt, a boltok közel 8%-a szűnt meg úgy, hogy közben a Nemzeti Dohánybolt hálózat is kiépült (közel 6000 bolttal).
jövedelem
Területi kohézió és a lakossági jövedelmek alakulása 2009-2015 között a járásokban
Az utóbbi években jelentős uniós támogatást kaptak a hazai KKV-k. A cél a foglalkoztatás bővítése, a technikai modernizáció és a területi különbségek mérséklése. A várt hatás kettős lett volna: egyfelől kevesebb munkanélküli, s ezzel kevesebb költségvetési kiadás, másfelől a korábbi állás nélküliek jövedelme is jelentősen emelkedett volna. A csökkenő állástalanság miatt a már alkalmazásban állók keresetei is gyorsabban növekedhettek a nagyobb munkapiaci verseny miatt. Mindkettő a területi kiegyenlítődés irányába mutatott volna. A GKI Zrt. megvizsgálta, hogy mi valósult meg ezekből a várakozásokból.
Női vezetők aránya: van még hova fejlődni
A szociológiai és szervezeti magatartással foglalkozó hazai és a nemzetközi szakirodalom egyik fontos témája a női egyenjogúság megvalósulása az üzleti életben. A nők ranglétrán való előrehaladásának jellemző problémája az üvegplafon-hatás. Eszerint egyes vezetői szintek azért nem érhetők el a hölgyek számára, mert létezik velük szemben egyfajta diszkrimináció. A GKI Zrt. májusi vállalati felmérésében (1.081 válaszoló) ennek járt utána: megkérdeztük a cégeket, hogy milyen arányban vannak jelen a nők a felső-, illetve középvezetésben.
A minimálbér-emelés valódi hatásai
2017. január 1-től a Kormány felemelte a kötelező minimálbért, így annak összege 74 ezer forintról 85 ezerre, a szakmunkás nettó minimálbér (garantált bérminimum) 86 ezerről 107 ezer forintra nőtt. A magyar vállalatok többsége kisvállalkozás, s jellemzően alacsony bérszínvonalon működnek. A jelentős mértékű béremelés pont ezen réteget érinti leginkább. A nagyobb vállalatok jellemzően minimálbér felett foglalkoztatják alkalmazottaikat, így az emelés rájuk kis mértékben hat. Megvizsgáltuk, hogyan változott a kötelező minimálbér-emelés hatására a minimálbérre bejelentett munkavállalók fizetése.
Kik a vesztesek? – Jövedelemarányok változása Magyarországon 2010 óta
Az Eurostat adatai alapján, míg 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2%-a jutott, addig 2016-ra már 22,6%-a. Az ő gyarapodásuk a szegényebbek kárára valósult meg. A legtöbbet az eleve a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők bukták: a legalsó 10% 2010-ben még a jövedelmek 4,2%-ával, 2016-ban pedig már csak 3,3%-ával rendelkezett.