Orbánék úgy döntöttek: nem beszélnek arról, hogy ők is hibásak, ráfogják a kiigazítás szükségességét a bizonytalanabb világra Ugyan súlyos feszültségek vannak a világgazdaságban, ám nagyobb válság nem látszik, bár persze ezeket sosem lehet kizárni A 2,5 százalékos hiánycél nem volt fenntartható, strukturális problémák miatt tehát csökkenteni kell Az elmúlt 2-3 évben nagyon nagy hibákat követtek …
A teljes interjú az alábbi linken érhető el.
Az elmúlt hetekben szokatlanul nyílt vita – a résztvevők szerint tartalmas szakmai párbeszéd – alakult ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) között a követendő költségvetési politikáról. Az MNB vezetői szerint a tervezettnél szigorúbb 2016. évi költségvetési politika összességében 0,5-0,6 százalékponttal csökkentette a tavalyi (2 százalékos) gazdasági növekedést. Ráadásul úgy vélik, hogy a deficit idén is elmarad a céltól, 1,6–2 százalék között lehet majd (a tervezett 2,4 százalékkal szemben). Szerintük a tavalyi növekedés közel fele a monetáris politikának volt köszönhető, a hitelprogramok és a kamatpolitika azonban elérte lehetőségei határait, miközben a fiskális politika nem használja ki mozgásterét.
Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. május 2-ai számában. A cikk itt érhető el.
A kormányzat bő két éve az ország befektetői kategóriába való visszasorolását várja, erre azonban a nemzetközi hitelminősítők eddig nem voltak hajlandók. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter két hete éppen a Világgazdaságnak fejtette ki, hogy feladta meggyőzésüket célzó kísérletét, győzze meg őket a piac. A gazdasági mutatószámok alapján a felminősítés valóban indokolt lehetett volna, a folyamat elhúzódásának oka a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a fenntarthatósággal szembeni kételyek. Változik-e ebben valami? Karsai Gábor (Megjelent a Világgazdaság 2016. május 10-i számában.)
A teljes cikk elérhető itt.
Az idei év elején a magyar gazdaságra vonatkozó különböző, hazai és nemzetközi, független, illetve állami növekedési előrejelzések trendjükben, sőt számszerűleg is igen közel állnak egymáshoz. Nemcsak abban van egyetértés, hogy 2014-hez képest az idén is folytatódik a lassulás, majd 2017-ben némi gyorsulás várható, de abban is, hogy az ütemváltozás elsősorban az EU támogatások és ezzel a beruházások függvénye. Karsai Gábor (Megjelent a Figyelő 2016. március 17-i számában.)
A teljes cikk elérhető itt.
Játsszunk el egy pillanatig a gondolattal, mi lett volna, ha teljesül az a másfél évtizede általános várakozás, amely szerint néhány év alatt, úgy 2007–2008-ra sor kerülhet az euró bevezetésére Magyarországon. Például 2006-ban nem lett volna szükség az „őszödi beszéd”-re, s így feltehetőleg kétharmada sem lett volna 2010-ben a Fidesznek. Bár még ez sem biztos.
(Megjelent a Világgazdaság 2016. január 29. számában.) Karsai Gábor
A teljes cikk elérhető itt.