Női vezetők aránya: van még hova fejlődni

A szociológiai és szervezeti magatartással foglalkozó hazai és a nemzetközi szakirodalom egyik fontos témája a női egyenjogúság megvalósulása az üzleti életben. A nők ranglétrán való előrehaladásának jellemző problémája az üvegplafon-hatás. Eszerint egyes vezetői szintek azért nem érhetők el a hölgyek számára, mert létezik velük szemben egyfajta diszkrimináció. A GKI Zrt. májusi vállalati felmérésében (1.081 válaszoló) ennek járt utána: megkérdeztük a cégeket, hogy milyen arányban vannak jelen a nők a felső-, illetve középvezetésben.

A cikk innen tölthető le.

A minimálbér-emelés valódi hatásai

2017. január 1-től a Kormány felemelte a kötelező minimálbért, így annak összege 74 ezer forintról 85 ezerre, a szakmunkás nettó minimálbér (garantált bérminimum) 86 ezerről 107 ezer forintra nőtt. A magyar vállalatok többsége kisvállalkozás, s jellemzően alacsony bérszínvonalon működnek. A jelentős mértékű béremelés pont ezen réteget érinti leginkább. A nagyobb vállalatok jellemzően minimálbér felett foglalkoztatják alkalmazottaikat, így az emelés rájuk kis mértékben hat. Megvizsgáltuk, hogyan változott a kötelező minimálbér-emelés hatására a minimálbérre bejelentett munkavállalók fizetése.

A cikk innen tölthető le.

Kik a vesztesek? – Jövedelemarányok változása Magyarországon 2010 óta

Az Eurostat adatai alapján, míg 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2%-a jutott, addig 2016-ra már 22,6%-a. Az ő gyarapodásuk a szegényebbek kárára valósult meg. A legtöbbet az eleve a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők bukták: a legalsó 10% 2010-ben még a jövedelmek 4,2%-ával, 2016-ban  pedig már csak 3,3%-ával rendelkezett.

A cikk innen tölthető le.

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy dolgozókat, akik még hivatalosan itthon vannak bejelentve, akkor a valós csökkenés 500 ezer körül lehet. Ez nem egyformán érinti a hazai településeket. Emellett jelentős számú olyan belső elvándorló is van, aki nem jelenik meg a kimutatásokban, mivel állandó lakcímét megőrizte.

A cikk innen tölthető le.

A lakáspolitikai intézkedések lehetséges hatásai

Negenmaandenbeurs Amsterdam RAI opening Ali B. en Brownie Dutch, sfeer, stands, modeshow enz.A kormány intézkedései jótékony hatással lesznek az építőiparra (mind bevételi, mind jövedelmi oldalról) s ezen keresztül a gazdasági növekedést is ösztönzik. Más kérdés, hogy ez a stimuláció egy viszonylag drága, a költségvetésre komoly terhet rovó eszközzel valósul meg. Folytatódnak az elmúlt 25 év „hagyományai”. A lakásépítést továbbra is állami döntések és nem piaci folyamatok szabályozzák – ebből következően az építőipari ciklus kilengése a gazdaság többi részénél jóval nagyobb lesz, s ennek bizony sok a negatív hatása. A magyar lakosság lakhatási gondjainak komplex kezelésére továbbra sem tesz kísérletet a kormányzat, hiszen az amúgy is túlsúlyos saját lakásban lakást támogatja, ami a társadalom széles rétegei számára nem jelent megoldást.

A teljes cikk elérhető itt.