Tények és tabuk

Vajon szebb képet mutat-e Magyarországról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pár hete megjelent első Versenyképességi jelentése, mint a nagy nemzetközi intézmények versenyképességi listái? A kérdés azért is indokolt, mert a kormányzat és az MNB vezetői több ízben is kritizálták, túlzottan szubjektívnek minősítették ez utóbbiakat. Vitatták, hogy a magyar gazdaság objektív kritériumok alapján is az EU sereghajtói közé tartozna, s úgy vélték, hogy Magyarország versenyképessége igenis javult 2010 óta.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. november 24-i számában.
A cikk itt érhető el.

Egy élénkítési vita margójára

Az elmúlt hetekben szokatlanul nyílt vita – a résztvevők szerint tartalmas szakmai párbeszéd – alakult ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) között a követendő költségvetési politikáról. Az MNB vezetői szerint a tervezettnél szigorúbb 2016. évi költségvetési politika összességében 0,5-0,6 százalékponttal csökkentette a tavalyi (2 százalékos) gazdasági növekedést. Ráadásul úgy vélik, hogy a deficit idén is elmarad a céltól, 1,6–2 százalék között lehet majd (a tervezett 2,4 százalékkal szemben). Szerintük a tavalyi növekedés közel fele a monetáris politikának volt köszönhető, a hitelprogramok és a kamatpolitika azonban elérte lehetőségei határait, miközben a fiskális politika nem használja ki mozgásterét.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. május 2-ai számában. A cikk itt érhető el.

Az unortodox magyar lazítás

konyvekA 2008-as válságot követően a jegybankok szerte a világon a monetáris kondíciók lazításával igyekezték támogatni a pénzügyi rendszert, serkenteni a növekedést, valamint csökkenteni a deflációs nyomást. A jegybanki alapkamat nulla százalék közelébe csökkentésével a jegybankok kimerítették a monetáris politika konvencionális eszközeit, így a fejlett országok a mennyiségi lazítással (QE) próbálták normalizálni a pénzügyi folyamatokat. Ez csökkenti a kamatokat, amiért a tőke a részvénypiacok felé fordult, így hajtva az árfolyamokat.  (Megjelent a Világgazdaság 2015. november 17-i számában.) Czelleng Ádám

A teljes cikk elérhető itt.