versenyképesség

A kockázatok velünk maradnak a jövőben is

Közzétéve

A vártnál gyorsabban, 4 százalékkal bővült 2017-ben a magyar gazdaság. Az európai módszertan szerint 4,2 százalékos növekedés jóval magasabb az EU 2,6 százalékos átlagánál, a régióban azonban csak közepes ütem. Abban pedig természetesen továbbra is eltérők a vélemények, hogy ez a viszonylagos tavalyi siker – 2016-ban még csaknem a régió sereghajtói voltunk – a sajátos magyar modell „beérésének”, vagy átmeneti tényezőknek, az EU-támogatások apályból dagályba fordulásának, az idei választásokat megelőző élénkítésnek az eredménye-e.

Karsai Gábor cikke a Világgazdaság február 16-i számában. A cikk itt érhető el.

Kicsi is, sárga is, de a mienk

Közzétéve

“Nálunk a vállalkozói lét nem olyan, mint amilyen egy normális piacgazdaságban ahol a termékkel, a szolgáltatással kell boldogulni a piacon. Magyarországon ma más módon látják a társadalomban az üzleti siker esélyét,” mondja Némethné Pál Katalin a GKI kutatásvezetője a Független Hírügynökségnek.
Az interjú itt érhető el.

Tények és tabuk

Közzétéve

Vajon szebb képet mutat-e Magyarországról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pár hete megjelent első Versenyképességi jelentése, mint a nagy nemzetközi intézmények versenyképességi listái? A kérdés azért is indokolt, mert a kormányzat és az MNB vezetői több ízben is kritizálták, túlzottan szubjektívnek minősítették ez utóbbiakat. Vitatták, hogy a magyar gazdaság objektív kritériumok alapján is az EU sereghajtói közé tartozna, s úgy vélték, hogy Magyarország versenyképessége igenis javult 2010 óta.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. november 24-i számában.
A cikk itt érhető el.

Rangon alul

Közzétéve

Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) e héten közzétett versenyképességi listáján a 60. helyet szerezte meg, ezzel a tavalyi, hat hellyel való visszacsúszást követően kilenc helyezéssel javította pozícióját. Ez jó hír. Az ilyen listákkal kapcsolatban korábban igen szkeptikus jegybank azonban most, a javulás idején mégsem örülhet eléggé.

Karsai Gábor írása a Világgazdaság 2017. szeptember 28-i számában.
A cikk itt érhető el.

Versenyképesség és gazdaságpolitika

Közzétéve

A 2011-ben készült Magyar Növekedési Terv a magyar versenyképesség romlásának megállítását, öt éven belül az EU legversenyképesebb tíz országa közé kerülést célozta meg. Ez nemcsak, hogy nem sikerült, de Magyarország versenyképessége tovább romlott, amelyben fontos szerepe volt a gazdaságpolitikának, annak, hogy az állam nem költ eleget a humántőkére, s nem biztosítja a növekedéshez szükséges kiszámítható környezetet.
Karsai Gábor írása a Köz-Gazdaság 2017/1. számában. A cikk itt érhető el.